LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - Scholz Tamás: A pH fogalma és szerepe a restaurálásban. • 1970. [LSZ 1970/3. 705-722. p.]
anyag megőrzésének alapvető feltételét biztosítjuk attól függetlenül, hogy milyen további restaurálási eljárást fogunk alkalmazni a már bekövetkezett károsodások helyreállítására. Itt arra is kell gondolni, hogy nemcsak a már bekövetkezett savasodást kell eltávolítani a védendő anyagból, hanem meg kell gátolni a később bekövetkező további cellulóz bomlását is . 4/ Vizsgálat tárgyává kell tenni a fémionok okozta katalikus hatás szerepét a papir pusztulási folyamatában és kísérleteket kell végezni, hogy e katalizátorok hatását megszüntethessük. Ebben a kérdésben járható útnak tartom egy olyan eljárás kidolgozását, mely pl. kompiexon III. adagolásával, akadályozná meg a fémionok katalitikus hatását, természetesen kombinálva egy megfelelő pH-t beállító pufferoldattal. 5/ Az indigós példányokban - megmaradt iratoknál gyakorta tapasztalt jelenség, hogy az indigó az idő előrehaladtával halványul és "szétmászik". Ebben a véleményem szerint részben pH függő, részben kromatográfiás jelenségben is tisztázni kellene a papir savasságának szerepét, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a folyamat is a papir pH-jának csökkenésével arányosan gyorsul. Megkettőzi a problémát az a tény, hogy az indigós másolatok hordozója általában az előző pontban emiitett gyenge papírok közül való, tehát az indigó védelmekor egyben a papir pusztulását is meg kell akadályozni. 6/ Tanulmányozni kell, hogy a papirsavasodás hogyan befolyásolja a papir vízfelvevő képességét és ezzel hogyan függ Össze a papir további pusztulásának sebessége. 7/ Jelezni szeretném azt az egyáltalában nem tisztázott szerepet, melyet a pH a nagy értéket képviselő pergamen oklevelek pusztulásánál játszik. Összefoglalva a kérdést, e cikk célja az volt, hogy az irat, könyv, vagy egyéb igen komoly nemzeti értéket jelentő anyag megőrzőinek ismereteket nyújtson azokkal a jelenségekkel kapcsolatban, melyek az őrzésükre bizott anyag hordozójában, a papírban végbe mennek. További cél volt a savasság, illetve a pH fogalma körül felmerülő kérdések tisztázása, és az ezzel kapcsolatos problémák felvetése. Olyan célok ezek, melyeknek elérése nem egy ember, vagy laboratórium feladata, hanem széles, esetleg nemzetközi munkamegosztás eredményeként kell, hogy megoldódjanak.