LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Állományvédelem - Scholz Tamás: A pH fogalma és szerepe a restaurálásban. • 1970. [LSZ 1970/3. 705-722. p.]

léktermék keletkezik a főtermék gazdaságos előállítása nagymértékben attól függ, hogy hogyan tudják hasznosítani a melléktermékeket. Ez a helyzet a papírgyártásnál is. Itt pl. a keletkezett szulfitlugot kell hasznosítani, mint a legjelentősebb mellékterméket. Többféle eljárást dolgoztak ki e célból, melyek közül csak kettőt említek: az élesztő gyártást és az alkohol előállítást. Mindkét részletezni nem kívánt folyamatban a pH-nak jelentős szerepe van. Másik jelentős gyártási folyamat a papírhulladék hasznosítása a papírgyártás során. Itt lényeges a hulladékpapír megtisztítása részben a rárakódott szennyeződésektől, részben a papíron levő nyomdai festékektől, vagy tintától stb. Ennek az eljárásnak lényeges feltétele, hogy a tisztítás és fehérítés során az oldat pH-ja egy adott optimumnál legyen. Még egy jelentős gyártási folyamatot szeretnek példaként megemlíteni, a papirpép enyvezését. A papirpép enyvezésétől függ a kész papir vízfelvevő képessége, ami ha nagy, az iratpapimál káros jelenség. Az enyvezést olyan körülmények között kell végrehajtani, hogy az enyvező oldat pH-ja 4?5-5,5 között legyen. A papir felhasználás területéről is említenék egy pár példát. Első sorban a nyomdai eljárások területéről kívánok beszélni, hisz ez az egyik legjelentősebb papirfogyasztó, felhasználó iparág. A nyomás során a nyomólemezek maratása lényeges folyamat. Ezt ugy irányítják /cink lemez esetében/, hogy azokon a részeken, ahol nem szabad a lemezen festéknek lennie, egy vékony foszfát réteget alakítanak ki cinkfoszfátból. A többi, helyen viszont a levegő oxigénjének hatására létrejött oxidréteget el kell távolítani. A foszfát réteg kialakításához a pH optimum 3,5 felett van, az oxidréteg eltávolítása viszont akkor tökéletes ha az oldat pH-ja 3,5 alatt van. Ezért ugy járnak el. hogy a maratás elején a marat ós av pH-ja 3,5 alatt legyen, de ahogy fogy a sav a pHTMja emelkedjék ; 3,^4 fölé, és igy egy technológiai lépésben kapják meg a kívánt felületet. Másik fontos szempont a nyomdatechnikában, hogy a nyomóhengereken csak ott ragadjon fel a festék, ahol ez kívánatos. Ezt ugy érik el, hogy a festék nélkül maradó részeket un. nedvesítő-oldattal kezelik. Ebben az oldatban nem oldódik az olajos festék, igy nem ragad a nem kívánt részekre. Ez az oldat akkor teljesiti kielégítően feladatát, ha pH-ja 7 alatt van. Másik igen nagy probléma a nyomás során a papir felületének pH-ja és az alkalmazott festék száradási ideje között levő összefüggés. Minél kisebb a papir felületének pH-ja, annál nehezebben szárad a rávitt festék. Ezért a nyomdászok számára nélkülözhetetlen a papír pH-jának állandó figyelemmel ^kisérése. Gondolom ennyi példa elégséges annak 'bizonyítására, hogy a papir gyártása és felhasználása során nélküTM