LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Állományvédelem - Scholz Tamás: A cellulóz kémiai pusztulásáról. • 1970. [LSZ 1970/2. 350-358. p.]

mannóz stb./? az összetettek több egyszerű cukorból. Ez utóbbi csoportot jelentőségénél fogva két nagy csoportra osztjuk, a tulajdonképpeni összetett cukrokra, melyekben a cukor molekulája 2,3 vagy 4 egyszerű oukormolekulából épül fel /di, tri és tetra-szaharóz/ és a sok egyszerű cukormolekulából felépülő poli-szaharidokra. A poliszaharidok már nem édesek és legtöbbször váz anyagokként /pl. cellulóz/, vagy tartalék tápanyagként /pl* keményitő/ szerepelnek a növényvilágban. Az összetett cukrok egyszerű kémiai folyamatokkal szétbonthatok az őket alkotó cukrokra, mig a poliszaharidok lebontása már nem mindig jelent ilyen egyszerű beavatkozást. Pl, a keményítőt még viszonylag könnyű lebontani az alkotó cukrokra /enzimekkel a szervezet is ezt teszi/, de a cellulóz már igen ellenálló anyag, épjpen ezért alkalmas arra, hogy a növények vázát alkossa. Érdekessége a keményítőnek és a cellulóznak, hogy mindkettő végső fokon azonos glükóz molekulákból áll, szerkezetük mégis különböző. Ebből következően tulajdonságaik és alkalmazási területeik is különbözők. Ennek a szerkezeti különbségnek az az oka, hogy a glükóz molekulák térbeli felépitésében van eltérés. Két azonos kémiai összetételű, de térbelileg nem teljesen azonos szerkezetű glükóz molekulát Ismerünk, ezeket egymástól alfa és béta jelzéssel különböztetjük meg: Ennél az ábrázolási módnál a molekula gyűrűjét a papir sikjára merőlegesen kell elképzelni. A vastagon kihúzott részek a papir síkja felett, a vékonyan kihuzottak a papir sikja alatt helyezkednek el. Mint látható az egyszerűsített sematikus ábrán, a két módosulat között csak az l-es szénatomon helyet foglaló OH 351