LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Mikrofilmezés - Berkes József - Garadnai Zoltán - Viszket Zoltán: A „mormon" mikrofilmezés története a Magyar Országos Levéltár filmtárában, 1956-1963. Levéltári Közlemények, 79. (2008) 5-63.

Berkes József-Garadnai Zoltán-Viszket Zoltán gyár fél rendelkezésére, amely ennek fejében a vállalkozásba munkaerőt, illetve filmezendő nyersanyagot (vagyis genealógiai vonatkozású levéltári forrásokat) ad. A magyar levéltárosok bizonyos értelemben kényszerhelyzetben voltak, hiszen a fotólaboratórium működtetése abban a nehéz politikai helyzetben egyre nehezebbé vált. A technikai fejlesztésnek ugyanis kettős akadálya volt: egyrészt a pénzügyi fedezet állandó hiánya, másrészt a nyugati országok embargós politikája ugyancsak megnehezítette a szakmai együttműködést és a technikai fejlesztést.31 A mormonokkal elkezdett tárgyalásoknak azonban így megvolt az eredménye, hiszen a kor viszonyai között olyan egyedülálló lehetőséget jelentett, amely fontosságát nem lehetett eléggé hangsúlyozni. A Magyar Országos Levéltár fotólaboratóriuma ugyanis az ötvenes évek végére már elavultnak számított, miközben az 1956. évi forradalom során az épületet ért károk ismételten felhívták a figyelmet a biztonsági mikrofilmezés kiemelt állományvédelmi jelentőségére. A fotólaboratórium fejlesztése évről évre napirendre került, azonban ennek megvalósításában a fentebb jelzett folyamatos forráshiány fő akadályt jelentett. Ebből a helyzetből következően a nemzetközi mormon akcióba történő bekapcsolódás egyszerre jelentette a szakmai elszigeteltségből való kitörés egyik lehetséges eszközét, másrészt az állományvédelmi szempontból kiemelten fontos technikai fejlesztés optimális eszközökkel történő megvalósítását.32 A nemzetközi osztályharc viharos évein „edződött" és az 1956 után hatalomra jutott rendszer körülményei között is létezni próbáló magyar levéltárosok óvatosak voltak. Igyekeztek az együttműködésben rejlő modernizációs lehetőségeket kihasználni és azt szakmai alapon elindítani, miközben annak Magyarország számára meglévő előnyeit hangsúlyozták. Az 1957-ben, Zágrábban tartott nemzetközi levéltári kerekasztalkonferencián a magyarok megpróbáltak alaposan tájékozódni a mormonok tevékenységével kapcsolatban. Az itt szerzett információk is megerősítették a Borsa Iván vezette magyar levéltárosok szándékait. A szakmai döntés meghozatalához és az „anyakönyvet és munkaerőt a technikai fejlesztésért az állományvédelem érdekében" jellegű üzleti vállalkozás megindításához azonban előbb a politikai döntést kellett meghozni.33 Mormon részről Garrett Myers szuperintendens 1958. március 4-én kelt német nyelvű levelében jelezte, hogy a tárgyalások folytatására engedélyt kapott és 31 Ne feledkezzünk meg arról, hogy az 1956. évi forradalom leverése után Magyarországot egészen 1963-ig szinte teljes nyugati bojkott sújtotta, amely nemcsak a levéltárak, hanem a diplomácia és a politika szinte minden szintjét és területét érintette. 32 MOL XIX-I-9-rr. 199. d. 124533/1958. Feljegyzés Mihályfi Ernő miniszterhelyettes elvtárs számára. Borsa Iván részletes számítást végzett az anyagi előnyökre vonatkozóan, ami mutatja, hogy igen komolyan számba vette a vállalkozás előnyeit, és nagy súlyt helyezett arra, hogy a döntéshozókat a filmezési projekt mellé állítsa. 33 MOL XIX-I-9-rr. 199. d. 124843/1958. Salt Laké City-i Genealógiai Társaság részére filmfelvételek készítése. L. 3. sz. dokumentum. 16