LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Mikrofilmezés - Berkes József - Garadnai Zoltán - Viszket Zoltán: A „mormon" mikrofilmezés története a Magyar Országos Levéltár filmtárában, 1956-1963. Levéltári Közlemények, 79. (2008) 5-63.

Berkes József-Garadnai Zoltán-Viszket Zoltán Az állami anyakönyvezés bevezetése és annak előzményei A polgári anyakönyvezés 1895. október 1-jei bevezetése jelentős mérföldkőnek bizonyult nemcsak a magyarországi anyakönyvezés történetében, hanem az ország polgári jogállamiságának kiteljesedésében is. Az állami anyakönyvezés intézményét az 1894. évi XXXIII te. rendelte el — Horvátország kivételével — egész Magyarország területére, de előzményei jóval korábbra, egészen a kiegyezés utáni évekre nyúlnak vissza. Az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezést követően a katolikus egyház szellemi és politikai befolyása változatlanul fennmaradt és megőrizte kivételes közjogi állását is. Ennek következményeként, a polgári átalakulás dacára, az egyházak hatáskörében maradtak állami jellegű közfunkciók, így többek között az anyakönyvek vezetése. E téren csupán annyi változás történt, hogy az 1868. évi LIII. törvénycikk 12. paragrafusa kimondta, hogy a vegyes házasságból származó gyermekek közül a fiúk az apjuk, a lányok az anyjuk vallását követik. A rendelkezés gyakorlati érvényesítése azonban alig-alig haladt. A 19. század végére a továbbra is érvényben lévő ötféle egyházi házassági jogból és bíráskodásból, a vegyes vallásúak kötelékéből származó gyermekek keresztelése (vallása) körüli érdekkülönbségekből, törekvésekből egyre több súrlódás, sérelem halmozódott fel. Ezért a dualista kormányzat 1890. február 26-án, a korábbi sikertelen kísérletek után, újabb szabályozással — a keresztelési bizonylatok kölcsönös megküldésének elrendelésével — kívánta a kérdést rendezni és a sérelmeket feloldani. A megoldásra irányuló törekvésekkel azonban a római katolikus egyház mereven szembehelyezkedett. Simor János hercegprímás arra hivatkozott, hogy a rendelkezés végrehajtása ütközik a tridenti zsinat már említett határozatával. A hercegprímási tiltakozás hatására a gróf Szapáry Gyula vezette kabinet úgy döntött, hogy ha a kérdés másként nem rendezhető, akkor törvényt terjeszt be az országgyűlésben a vegyes házasságoknál kötelező állami anyakönyvvezetés megteremtéséről. A kormányzati állásfoglalás ismételten ráirányította arra a figyelmet, hogy a polgári átalakulás egyik jelentős tényének számító állami anyakönyvvezetés megteremtése terén Magyarország más, modern európai államokhoz képest jelentős késésben van.18 Az állami anyakönyvezés kérdése 1890 őszén került ismét napirendre az országgyűlésben. Irányi Dániel országgyűlési képviselő felszólalásában indítványozta az egyházpolitikai reformok kidolgozását és ezek végrehajtásának szükségességét. Megragadván az alkalmat, Szapáry miniszterelnök ismét felvetette a polgári anyakönyvezés bevezetését Magyarországon a vegyes házasságoknál. Több képviselő is hozzászólt e témához, tett rá javaslatot és kiegészítést. Ennek hatására igen éles vita bontakozott ki a polgári anyakönyvezés bevezetését támogató képviselők és a katolikus egyház álláspontját képviselő Komlóssy Fe-18 BOTOS,

1995.4-5. 12