LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Mikrofilmezés - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban. • 1959. [LK 1959. 16-51. p.]

tekercs sorszámát. Fontos, hogy a film végén legyen egy bizonylat, melyen a filmezést végző nevét, a filmezés helyét és idejét kell megörökítem, valamint nyilatkozatot arról, hogy a felvételezés teljesen az eredeti rendjében történt és a munkát végzők a nekik átadott anyagban semmiféle változtatást nem hajtottak végre. Az esetleges pótlás-felvételeket is bele kell írni ebbe a testimoniumba. e) Ugyanilyen bizonylatot kelL kiállítani a film ellenőrzéséről, illetve annak eredményéről és ezt a film jegyzékbe is be kell vezetni. f) A pótfelvételeket mindig a következő tekercs legelején kell elhelyezni, a pótfelvételekkel kell kezdeni a tekercset, Az összefüggés megállapíthatta céljából a hibás felvétel előtt és után is mintegy 5 felvételt meg keli ismételni. A pótfelvételekről jegyzéket kell készíteni a hiba okának feltüntetésével ós ezt a jegyzéket a pótlások elé keli fényképezni. Úgy hisszük, hogy a fenti, igen precíz szabályzat szerint készült filmet nyugodtan el lehet fogadni az eredeti helyett jogbiztosítékul is, mert a két legnagyobb kockázatot, hogv ti. az eredetibe előre vagy a fi mbe utólag belehamisítanak, emberi számítás szerint kiküszöböli. Sőt! Nem kétséges, hogy az így készült és a készítő vagy készíttető által őrzött film a hamisítások ellen tökéletesebb védelmet nyújt mint az eredeti. Ez a német szabályozás is azt mutatja, hogy igen nagy horderejű kérdésről van itt szó, amely az amerikaihoz hasonló törvényes szabályozást kíván. Mind Német-, mind Franciaországban már folynak is előkészítő tárgyalások illetékes minisztériumokkal és nincs messze az idő, amikor a törvények meg is születnek. A régebbi, a feudáliskori iratokra az eredetit helyettesítő mikrofilmezés, mint már rámutattunk,' általános félfogás szerint nem jöhet számításba, ilyen irányú kívánság sem jelentkezett eddig. Szóba került azonban a helyettesítő mikrofilm vitájában a feudáliskor! iratok filmjeinek tudományos értéke, tehát az a kérdés, hogy tudományos kutatónak elég-e a mikrofilm A német Meinert, a francia BSTOUX és még több más történész-levéltórnok szerint a kutatót még régebbi anyag esetében is kielégíti a film, feltéve, ha legalább olyan jól olvasható, mint az eredeti * A francia levéltárnokok egyike pl. felemlítette a „mikrofilm" napon hogy a chartáriumok is reprodukált" iratokat tartalmaznak mégis igen jól használhatók TM Magunk hozzátehetjük, hogy Árpád-kori oklevél 18 századi másolatát is jól lehet értékesíteni az eredeti hiányában, természetesen csak egyes területeken és megfelelő kritika alkalmazásával Pedi* a másolat esetli nem is hiteles nem adja az eredetinek azt a hü képét amit a füm (Az hogy a filmen nem látnií papír és tinta színét a vízjeleket stb csak art Lvarjaak épben e7^kkel^íbSzü\ Összefog-' lalólag aztgona^ levéltárnok akilSb^ ári tfroló eLkört adható dotta a

frlle^t^iff^n

őrzött le véltá^k ^r ^etíődés mai foka sem cáfolja 2 SjlS

levéltárak. Mar íejloctes " Archivar Jg. 4. 31—33 ; Journée du Microfilm — Gazette 1954. nr. 14. 60. L. még Voltmer id. cikkét AZs. Bd. 47. 212. 78 Gazette

1954. nr. 15. 52. 3 Levéltári Közlemények, XXX.