LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Mikrofilmezés - Bélay Vilmos: A mikrofilm alkalmazása a levéltárban. • 1946. [LK 1946. 21-26. p.]

A mikrofilm alkalmazása a levéltárban. Éppen száz éve annak, hogy az európai technika meg* ajándékozta az emberiséget a fényképezés ismeretével. E nagy* jelentőségű találmány igen széles alkalmazási területén mind nagyobb szerepet kapott a dokumentáció is. A fotográfia nehéz* kes kezdet után bevonult a könyv* és levéltárakba. Eleinte, a fény* képezés történetének első hatvan=hetven esztendejében — első* sorban e technikai eljárásnak aránylagos drágasága miatt — ezen a téren csak kivételes esetekben alkalmazták. Az első világháború előtt jóformán csak azért fényképeztek le okieve* leket vagy régi könyveket, hogy díszkiadású történeti műveket illusztráljanak képükkel. A fényképezési technika mind gyorsabb tökéletesedése alapos változást hozott: a fotografálás sokkal könnyebbé és olcsóbbá vált. A levéltárban is jobban használható a fénykép* másolat, mint az oklevélnek kézzel írt, nehézkes és nem is mindig megbízható másolata. Az előbbi nemcsak hogy gyor* sabb — és rendes körülmények között olcsóbb eljárás —, de az iratot a lehető legtökéletesebben reprodukálja. Roppant előnye továbbá az is, hogy a többnyire unikum oklevélről kevés fáradság árán tetszés szerinti számban állíthatunk elő kópiákat.1 A történeti emlékek publikálásának, de általában a doku* mentációnak történetében korszakos fordulatot jelent az a tech* nikai újítás, hogy a lemezre fényképezést felváltja a mikrofilm használata. A mikrofilm alkalmazásának egyetlen hátránya, hogy a filmre vett oklevél puszta szemmel nem olvasható. Külön készüléket, olvasógépet kell hozzá alkalmazni, amely* nek segítségével vagy sötét szobának falára, vagy az olvasógép kamerájának ernyőjére vetíthető a lencse alá helyezett tárgy képe. E hátrányával szemben a mikrofilmnek számos olyan előnye van, amelyek az összehasonlítás mérlegében feltétlenül nagyobb súlyúak: 1 V. ö. Kossányi B.: A fényképezés a levéltár szolgálatában. Lev. Közi. 1957.