LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - P. Holl Adrien: Tömeges fertőtlenítési technológiák hazai és nemzetközi gyakorlata. Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. 50-59.
58 Levéltári Szemle 70. évf . Két nap alatt a folyamatok felgyorsulnak, és az iratokon, dobozon, könyvgerincen már szabad szemmel is látható pöttyök jelennek meg. Érezhető a nehézlégzés, enyhe dohszag, illetve lokális nedvesség jelenléte. Amikor ezt tapasztaljuk, hívjunk restaurátort és műszaki szakembert. Minden penészgomba aktivizálódásához szükséges a víz jelenléte, illetve a helyiségbe bejutott víz által létrehozott magas relatív pára tartalom. Ha beindult a penészgomba szaporodás, akkor a penészgomba növeke déséhez és szaporodásához már nem szükséges a magas relatív páratartalom. Mit tegyünk akkor, ha érezhető, látható a penészfertőzés? Magyarországon jelenleg nincs tömeges iratfertőtlenítő eljárás és ahhoz szükséges berendezés sem. Az 1960-as évektől 2016-ig Budapesten működött egy etilén-oxidos tömeges iratfertőtlenítő kamra, de a kamra műszaki állapota annak további üzemeltetését nem tette lehetővé. A szakirodalom, valamint a kémiai és papíripari kutatások egyértelműen alátámasztják a gamma-sugárzás és az ózon -gáz papírt lebontó hatását. Mindkét esetben csökken a cellulóz polimerizációs foka, a papír törékennyé válik, visszafordíthatatlanul károsodik. Emellett mind a gamma-sugárzás, mind az ózon-gáz káros az emberi szervezetre is. Jelenleg nincs Magyarországon olyan hatékony tömeges fertőtlenítő eljárás, amelyet javasolhatunk a penészes levéltári iratok fertőtlenítésére. Egyedi iratok fertőtlenítésére azonban jó eredménnyel használják a papírrestaurátorok a 70%-os etilalkohol-oldatot a gomba- illetve egyéb, például baktériumos fertőzések esetében. Rendelkezésre áll még Magyarországon a ’90-es évektől a formalinos fertőtlenítés, amely szintén jó eredményt ad a penészfertőzött anyag kezelésére. Sajnos az anyag az emberi egészségre káros, így csak szakember által fertőtlenített és jól átszellőztetett iratokat vegyünk át levéltári megőrzésre. Audiovizuális és fotóanyagok esetében nem használható ez az eljárás. Az anyagról minden esetben javasolt mikrobiológiai vizsgálatot kérni, hogy alátámaszthassuk a fertőtlenítés eredményességét. Budapest Főváros Levéltára állományvédelmi főosztályán tovább folynak a kutatások a növényi olajokkal vagy az etilén-oxiddal, hogy olyan tömeges fertőtlenítő eljárást lehessen kidolgozni, amely szakmai szempontokat is alapul véve sikeresen töltené be a hiányt, és amely megoldást jelentene más levéltárak és közgyűjtemények számára is. P. Holl Adrien