LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - P. Holl Adrien: Tömeges fertőtlenítési technológiák hazai és nemzetközi gyakorlata. Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. 50-59.
52 Levéltári Szemle 70. évf . A penészgombák a növekedésük során keletkező savas anyagcseretermékeikkel és pigmentképzésükkel a levéltári anyagokat elszínezhetik, elhalványíthatják, olvashatatlanná tehetik. A penészgombák szaporodásának beindulásakor létrejövő telepek már az anyagcseréjük során képződő víz révén is annyira megnövelhetik a lokális vízaktivitást, amely miatt szaporodásuk a raktári környezet későbbi alacsonyabb páratartalma esetén is folytatódik, vagyis ez egy autokatalitikus, önfenntartó folyamat. A penészgombák elpusztítása minden olyan esetben elengedhetetlen, amikor a levéltári dokumentumról vett mikológiai minta pozitív, vagyis élő gombafertőzéssel találkozunk. A penészgomba-kimutatási vizsgálatokat az MSZ ISO 21572-132013. számú szabvány szerinti vizsgálati módszerrel végezhetjük el, mikrobiológiai laboratóriumban. Budapest Főváros Levéltárának állományvédelmi főosztálya már hat éve ezzel az eljárással vizsgálja a levéltári átvétel előtt álló iratanyagokat. Amennyiben a vizsgálati eredmény megerősíti az állományvédelmi szakvéleményt, az iratanyagot csak fertőtlenítés és negatív mikológiai penészgomba-vizsgálati eredmény felmutatása után veszi át a levéltár. Ez a penészgomba-vizsgálati eljárás nemcsak papír, de bármely más szerves anyag felületéről vett minta esetében is használható. Az iratanyag fertőtlenítése tekintetében a használt fertőtlenítési eljárások egy része sajnos kis hatékonyságú, ugyanakkor az irat cellulózszerkezetét is roncsolja. Más eljárások hatékonyak ugyan, de az emberi szervezetre nézve igazoltan egészségkárosító hatásúak. Fertőtlenítési módszerek és eljárások Fagyasztás, fagyasztva szárítás A vízkárosodott iratanyagban a penész csírázását és növekedését a vizes, nedves anyag gyorsfagyasztásával lehet megelőzni, amennyiben a kezelni kívánt anyagot nem, vagy csak kis mértékben károsítják a keletkező jégkristályok. Mélyfagyasztással, minimum -20 ° C-on a vízzel telítődött spórák és hifák elpusztíthatók, a száraz spórák és konídiumok – a penészgombának a hifavégen keletkező ivartalan szaporítósejtje – azonban nem. Azt, hogy milyen anyagokat lehet fagyasztani, csak restaurátor bevonásával szabad eldönteni. Ha a fagyasztás hirtelen lehűtéssel történik -30 és -40 ° C között, akkor apró jégkristályok keletkeznek, amelyek nem károsítják a papírban lévő cellulózt és esetenként a bőrfehérjék szerkezetét, ellenben a könyvek fatábláját igen, ezért ilyen típusú anyagoknál nem szabad a fagyasztást használni. 6 A fagyasztva szárítás az a technológia, amely során a lefagyasztott papírban lévő jégkristályokat közvetlenül vízgőzzé alakítják, és a folyamat során felszabaduló 6 Kastaly, 2010: 56. P. Holl Adrien
