LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - P. Holl Adrien: Tömeges savtalanítás Budapest Főváros Levéltárában. Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. 40-49.
41 2020/2. ▪ 40 – 49. A cellulózlebomlás útja lehet savas hidrolízis vagy oxidációs lebomlás, amit a savak és a nehézfém-ionok katalizálnak. Előfordulhat a kétféle lebomlás kombinációja is. Mivel a papírban lévő savak nem illékonyak, kis mennyiségekben is nagy tömegű cellulóz hidrolízisét segítik elő. A savas hidrolízis, vagyis a molekulák szétbomlásának felgyorsulása miatt általában az 5,5 pH alatti értékeket tekintjük veszélyesnek. A savas papírnak a lebomlás mellett a színe is megváltozik, sárgás-barnás lesz a savak hatására képződött, módosított összetételű cellulózrészek és a képződött új savak sárgás színe miatt. A savas tinták és festékek – ha több savat tartalmaztak, mint amennyit a papír közömbösíteni tud –, az írott, festett rész alatt elpusztítják a papírt, amely törékeny lesz és a papír sokszor ezeken a helyeken kiesik. Ezt a folyamatot hívják a restaurálásban tintamarásnak. A papír összes savtartalmát a szabvány szerint készített vizes kivonat lúggal (0,1n nátrium-hidroxiddal) való titrálásával lehet megmérni. Erre a restaurálási folyamatban általában nincs sem mód, sem valódi szükség, a papír savasságának mértékét ugyanis a pH-értékkel (kémhatással) is ki lehet fejezi. Ennek közelítő mérésére szolgálnak az indikátor papírok. Elektromos pH-mérő műszerrel végzett felületi pH-méréssel pontosabb értéket is kapunk, a legpontosabb mérés pedig a hidegvizes kivonatban végzett pH-mérés (extrakciós mérés), pH-mérő műszerrel. A restaurálási gyakorlatban csak a felületi mérést lehet elvégezni, mivel az extrakciós méréshez legalább 0,5 g papírt kell elroncsolni, amire levéltári dokumentumok esetében nincs lehetőség. A savképződés megelőzése A lehetőségeket és a teendőket a savforrások ismerete és a reakciókkal kapcsolatos általános szakmai ismeretek határozzák meg: a) Sav- és facsiszolatmentes, időálló papírok használata javasolt, amelybe a savas alap- és segédanyagok nem kerülnek be, de tartalmaznak meghatározott mennyiségű kalcium-karbonátot, töltőanyagot. b) Az erősen szennyezett levegőjű helyeken épült levéltárakba bejutó levegőt ajánlott megtisztítani az ártalmas légszennyező anyagoktól. A lebegő szilárd részecskék kiszűrhetők, fizikai szürők segítségével. A beáramló levegőt, a kén-dioxid és egyéb szennyező gázok egy részét aktív szénnel meg lehet kötni, mindez a légkondíci onálással együtt hatékonyan alkalmazható. c) A cellulóz savas hidrolízisének sebessége a hőmérséklet és a relatív légnedvesség-tartalom emelkedésének hatására nagyobb lesz. Ezért a minél alacsonyabb hőmérsékleten és nedvességtartalom mellett való raktározást kell előnyben részesíteni. A levéltári raktárakban biztosítani kell az állandó, alacsony hőmérsékletet (16–18o C) és a raktári levegő relatív páratartalmának állandóságát (45–50% RH), de talán a legfontosabb, hogy az ingadozások mértéke havi átlagban ne haladja meg a 10%-ot. Ezzel lassítható a papír természetes öregedésének folyamata, és így kisebb Tömeges savtalanítás Budapest Főváros Levéltárában
