LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - Albrechtné Kunszeri Gabriella: 1956 állományvédelmi tanulságai a Magyar Országos Levéltárban. Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. 5-22.
A lbrechtné Kunszeri Gabriella Néhány szó Szöllős Ilona életéről:7 Németországban, Franciaországban és Bécsben szerzett képző- és iparművészeti ismereteket. Hazatérve kémiai és biológiai asszisztens volt, szervezőmunkát végzett, német—francia—angol—olasz szakirodalmat dolgozott fel. Az 1957-et megelőző években a nálunk korábban ismereden, korszerű könyvtári-levéltári fertőtlenítés, konzerválás szakirodalmával, laboratóriumi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Saját konzerválási eljárásokat dolgozott ki, szabadalmakkal rendelkezett. Felkérésre — Magyarország szakértőjeként - több hónapig dolgozott az 1966-os firenzei árvízben károsodott könyvek és iratok megmentésén. Tanulmányai, cikkei szak — és ismeretterjesztő folyóiratokban jelentek meg. Az új műhely kialakítására szóló megbízatását igen rövid idő alatt teljesítette, sőt, az egy év alatt kidolgozott teljesen új eljárásokkal biztató eredményeket mutatott fel. A levéltár korábbi műhelyének technikai fejlesztésével és a restaurátorok alkalmazásával létrehozott megújított műhely munkája világszínvonalúvá vált, és számos külföldi levéltáros elismerését vívta ki. Ahogy visszaemlékezésében elmondta, a Levéltárba érkezésekor a restauráló műhely csak a helyiségében volt meg. „Ez szerencse volt, mert tulajdonképpen egy egészen újat csak akkor lehet létrehozni, ha nincs meg a réginek a visszahúzó ereje, vagy a vezetésnek „ha eddig jó volt, ezentúl is jó lesz" szempontja. „Szerencsének könyvelhető el, hogy az új eljárásokhoz levéltári feletteseim nem aggályoskodóan, hanem várakozással és megfelelő anyagi támogatással álltak hozzá. Ezek a körülmények nagyban hozzásegítettek ahhoz, hogy munkánkat olyan egészen új alapokra, alapödetekre építhessük fel, amelyeknek akkor egyeden más ország iratrestauráló munkájában sem volt még nyoma."8 A munka indulásakor a súlyosan károsodott anyag megmentése érdekében a levéltár vezetői szakmai tanácsért és segítségért külföldi levéltárakhoz fordultak. Az eredmény elmaradt a várakozástól, bár figyelemre méltó válaszokat kaptak szovjet, amerikai, svéd brit és vatikáni levéltárakból. A római Gallo Intézet a kiküldött sérült iratmintákat restaurálta és szaktanácsot adott. Érdemleges segítség egyedül a jugoszláv levéltárosoktól érkezett: egy kis laminátort ajándékoztak, és szakértőt is küldtek a gép megismertetésére. A műhely viszonylag rövid idő alatt a Szöllős Ilona által tervezett, vákuummal működő két kezelőszekrénnyel gazdagodott, amelyek egyaránt alkalmasak voltak tömeges iratszárításra és fertőtlenítésre. Ez elemi fontosságú volt, hiszen az elázott iratokat előzőleg csak kis hatékonysággal, szívópapírok és infravörös lámpák segítségével szárították.9 Tavasszal az épület nyitott részeiben lévő iratanyag rohamosan penészedni kezdett. Ismét Szöllős Ilonát idézve:1 0 „Az elhamvadt iratokon kívül — ami a mikrofilm másolatok fontos szerepére figyelmeztet — igen nagy mennyiségben maradtak meg félig égettpörkölődött és a tűzoltás vizétől súlyosan sérült, penészes-korhadó iratok. Ezek megmentésére vállalkoztam 1957 év elején és elvetve minden más ország, illetve intézmény restaurálási elméletét és gyakorlatát, azonnal a gépesített-racionalizált tömegmunka technológiai megvalósítása mellett szálltam síkra. Az eljárások tudományos mérlegeléséhez a különböző iparágak kutatóintézeteinek szaktudását vettem igénybe és a heti egyszeri konzultációra mellém alkalmazott gépész-vegyész mérnök1 1 közreműködését. [...] A számadatok bizonyítják, hogy itt nem lehetett egyedi kozmetikázásokra rátérni, hanem nagy mennyiségben, de ugyanúgy egyedileg kezelve a darabokat, mintha csak arról az egyről lenne szó. A munka minősége kitűnő volt, nem viselte magán a tömegmunka semmilyen hátrányát, Európa 7 MNL OL Y 7-140/1957. Életrajz (Hasznos Zsigmondné) 8 HASZNOSNÉ, 1971. Hasznosné Szöllős Ilona előadása. 9 MNL OLY 7-225/1958. 10 HASZNOSNÉ, 1968. 1' Éveken keresztül alkalmazták külső munkatársként Králik Iván vegyész-gépész mérnököt. 14
