LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - Cseh Gergő Bendegúz: Államvédelem és állományvédelem. Tömeges irat-savtalanítási program a Történeti Levéltárban. Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. 42-51.
Cseh Gergő Bendegúz. A savtalanítás helyszínéül szolgáló helyiség(ek) kiválasztásának, illetőleg kialakításának tanulságai közül feltétlenül megemlítendő a kellő méret, a többi munkafolyamathoz történő zökkenőmentes kapcsolódás és a megfelelő szellőzés szükségessége. A helyiségnek egyfelől kellően tágasnak kellett lennie az egyébként is terjedelmes berendezés elhelyezésére, másfelől a tervezettnél sokkal több munkafolyamatot (előzetes és utólagos restaurátori beavatkozások, préselés, újrakötés stb.) kellett a gép közvetlen közelében végezni, ami jelentós problémákat okozott az egyébként is helyszűkében lévő Történed Levéltárban. Szintén rendkívül fontos minden hasonló program megvalósítása során az iratok épületen belüli „keringésének" gondos megtervezése különösen akkor, ha azokat nem lehet hosszabb időre kivonni a napi munkamenetből. (Az ezzel kapcsolatos szervezési problémák és különösen a kezdeti időszakban felmerült keveredések kezelése szintén jóval több időt és energiát emésztett fel a tervezettnél.) A savtalanításra használt helyiség kialakításánál a fentiekkel egyenrangú fontosságú probléma a kellő szellőzés kialakítása, hiszen a vizes oldatba merített papírok szárítása hatalmas mennyiségű párát termel, amit gyorsan és hatékonyan kell elvezetni. Leghatékonyabb természetesen az adott helyiség légkondicionálása, melynek révén szabályozható a levegő páratartalma és biztosítható az egyébként meleg és párás környezetben dolgozók komfortérzete is. A Neschen-féle savtalanítás technológiájából következően - s ezt előzetesen is lehetett tudni — nem lehet garanciát vállalni arra, hogy egyes tintafajták ellenállnak a vizes oldatnak s így megfolyások keletkezhetnek elsősorban a kézírásos dokumentumokon. A legalaposabb előzetes vizsgálatok és a lehető legkörültekintőbb előkészítés sem jelent tökéletes biztonságot ezen a téren, hiszen szinte ahány írás, annyiféle tinta található az iratokon. F probléma kezelésére, vag}' hatásainak mérséklésére a kiterjedt előzetes kísérletek, a folyamatos restaurátori felügyelet, a kockázatos írások levédése vagy az érintett iratoknak a folyamatból való kiemelése, illetőleg az összes dokumentum előzetes digitalizálása jelenthet megoldást. A megvalósítás rendkívül fontos technikai tanulsága, hogy a savtalanító folyadék hatékonyságának fokozására illetve fenntartására elengedhetetlen a berendezéshez külön beszerelt szén-dioxidos dúsítás, amit rendszeresen — tömeges savtalanítási program során naponta — alkalmazni kell. A levéltári iratok tömeges savtalanítására szolgáló megvalósult program tanulságai közül utolsóként feltétlenül meg kell említeni az eljárás eredményének, vagyis a kezelt iratok minőségének — felületi és belső pH-értékének, valamint alkáli tartalékának - folyamatos ellenőrzését és mérését. A felületi savasság mérésére minden restauráló műhelyben rendelkezésre állnak viszonylag olcsón beszerezhető kézi műszerek, azonban ún. hideg extrakciós mérésre és alkáli tartalék mérésére csak speciális laboratóriumban van lehetőség. Bár egy hasonló volumenű program megszervezése és lebonyolítása rendkívül sokrétű feladatokat ró az ezzel megbízott munkatársakra, a Történeti Levéltár saját tapasztalata, hogy ezen rendszeres ellenőrzések elengedhetetlenül szükségesek a folyamat létjogosultságának, értelmének alátámasztása, valamint az esedeges hiányosságok menet közbeni észlelése és korrigálása szempontjából egyaránt. 51