LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE

Állományvédelem - Scholz Tamás: A mikrofilm mint biztonsági film a levéltárakban. • 1975. [LSZ 1975/1. 209-226. p.]

a jelenlegi lehetőségeink között ezt csak a 20 °C-os hőmérsékleten tudtuk végrehajtani. Az alkalmazott egyszerű légtermosztát egyébként is csak arra adott lehetőségét, hogy 20, 25» 30, 35 °C-on + 0,3 °C pontossággal vegyük fel az izotermákat . A következőkben az eddigi .mérési eredményeket ismertetem. Megmértük 6 órás adszorpciós idővel az alkalmazott film adszorpciós izotermáit nyers állapotban és az automata hívógépen hívott exponált film esetében 20, 25, 30 és 35 fokon, 10, 30, 50, 70, 90 és 100% relatív nedvességtartalom mellett, (l.sz. táblázat, illetve 13. és 14.sz. ábra.) Megmértük 4 órán át 105 °C-on szárítva és 24 órás adszorpciós időtartammal az alkalmazott nyers film, exponált és gépenhívott - tehát cserzett film -, exponált és kézzel hívott film - tehát cserzés nélkül - film, majd az emulziót leoldva a hordozó anyag adszorpciós izotermáját 20 oc-on. Ugyancsak kimértük ezen filmeknek deszorpciós izotermáit is, úgy, hogy 70 °C-on 4 órán át szárított filmeket előzetesen 100% relatív nedvességű térben tartottuk 24 órán át, majd 24 órán át a megfelelő légterű térben deszorbeáltattuk a felvett vizet. Ekkor visszamérve a filmeket a száraz súlyra számítottuk a deszorpciót. Az eredmények a 2.sz. táblázatban, illetve annak adataiból szerkesztett 15, 16, 17 és 18 sz. ábrán láthatók. A bemutatott izotermákból látható, hogy az állandó növekvő meredekséggel indul, nincs rajta inflexiós pont, és a magasabb relatív nedvességtartalmaknál a meredekség növekszik. A fizikai kémiából jól ismert 5 izoterma fó'típus közül a filmen kapott vízgőzadszorpciós izotermák a viszonylag ritkán előforduló III. főtípust írják le. Ez a típus a fizikai adszorpcióra jellemző. Matematikai leírására alkalmasnak látszik a papír adszorpciós izotermákat is jól leíró Harkins-Jura izoterma egyenlet: in p/p° = B - ' Amennyiben ez az egyenlet leírja a mért izotermákat, akkor az izoterma ordinátájáról leolvasható fajlagos adszorbeált anyagmennyiség négyzete reciprokénak függvényében ábrázolva a relatív nedvesség logaritmusát egy negatív lejtésű egyenest kell kapni, amennyiben az izoterma mentén végig monomolekulás borítottság van. Ha két egymást metsző egyenest kapunk, akkor a metszésponttól kezdődően a meredekebb egyenes mentén több molekulás réteggel számolhatunk. Mint a bemutatott 4.sz. táblázatból, és annak adataiból szerkesztett 19 .sz. ábrából látható, 30% relatív nedvességtartalomtól kezdve 70%-ig egy egyenes mentén fekszenek a pontok, majd ettől kezdve egy meredekebb emelkedésű egyenesen fekszenek a mérési pontok. E tényből arra lehet következtetni, hogy a filmen 70% nedvességtartalom felett már több molekula vastag vízréteg alakul ki. A kapott egyenesek alapján számolható az adszorbens - jelen esetben a mikrofilm - fajlagos felülete is. A következő értékek számíthatók az S = k VT képlet alapján.