ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Melléklet: 1-2. sz. • 1952.12.28 [9/1952 BM sz. utasítás = Belügyi Közlöny rendkívüli sz.]

ünnepélyességét meg nem felelő magatartásukkal zavarják, e! kell "távolítani. (5) Rendkívüli körülmény esetében a házasság az anya­könyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető. A házasság megkötése. 118. §. (1) A házasság akikor jön létre, ha az együttesen jelen­lévő házasulok a hivatalosan eljáró anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy házasságot kötnek. A házas­ságkötés két tanú jelenlétében történik. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésre tekintettel az anyakönyvvezetőnek a házasságkötésnél való közremű­ködése csak akkor szabályszerű, ha a) az anyakönyvvezető hivatalosan jár el, b) mind a két házasuló személyesen jelen van, c) a házasulókon felül jelen van két tanú (121. §) is. (3) A^. házasságkötésnél az anyakönyvvezető a két tanú jelenléteben személyesen ós együttesen jelenlévő házasulok mindegyikéhez külön-külön ezt a kérdést intézi: „Kijelenti-e ön (itt megnevezendő az a házasuló, akihez az anyakönyv­vezető a kérdést intézi), hogy az itt jelenlévő -vei (itt megnevezendő a másik házasuló) házasságot köt?" (4) Ha a hozzáintézett kérdésre mindegyik házasuló sze­mélyesen és két tanú jelenlétében igennel válaszolt és ki­jelentését sem feltételhez, sem időhöz nem kötötte, az anya­könyvvezető a következő kijelentést teszi: ,,En tehát önöket egybehangzó kijelentésük alapján * törvény értelmében házastársaknak nyilvánítom." (5) Ha a házasulok világosan nem nyilatkoznak, vagy ki­jelentésüket feltételhez vagy időhöz kötik, az anyakönyv­vezetőnek nem szahad őket házastársaknak nyilvánítania, sem a házasságkötést az anyakönyvbe bejegyeznie. Ilyen esetben a házasulókat figyelmeztetni kell, hogy meg nem felelő kijelentésük miatt közöttük házasság nem jött létre. Magyarul nem tudók, némák és siketnémák házasságának megkötése. J 119. §. _(1) Ha a házasulok magyarul nem értenek, az anya­könyvvezető azonban a magyarul nem tudó házasulok nyel­vét érti, magyar nyelvű kérdéseit és kijelentéseit köteles a házasulok nyelvén megmagyarázni és a házasulóknak a sa­ját nyelvükön adott válaszát elfogadni, egyébként tolmácsot kell alkalmazni. (2) Imi és olvasni tudó némához vagy siketnémához az anyakönyvvezető előbb szóval, majd írásban intézi a 118. § (3) bekezdésében meghatározott kérdést. A házasuló a vála­szát írásban adja meg. Az írásbeli választ az anyakönyv­vezető felolvassa, azután szóval megteszi a házasságkötésre vonatkozó kijelentését, majd ezt írásban közli a házasuló­yal. (3) Ha a néma vagy sikotnéma házasuló írni és olvasni nem tud, az anyakönyvvezető kérdését és kijelentését, valamint a házasuló válaszát tolmács (jelbeszédben jártas személy) közvetíti. (4) Tolmácsról (18. §) a házasulok kötelesek gondos­kodni i A házasságkötés ünnepélyes formája. • ; 120. §. (1) Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél a Magyar Népköztársaság, címerével díszített nemzetiszínű vállszalag­gal és megfelelő öltözetben köteles megjelenni. (2) Az anyakönyvvezetőnek ügyelnie kell arra, hogy a házasságkötés kellő ünnepélyességgel és jelentőségéhez illő komolysággal történjék. Tanuk ..... 121. Ü­(1) Házasságkötésnél tanú minden nagykorú személy le­het. A tanú korát csak kétség esetén köteles igazolni. (2) Tanukról « házasulok kötelesek gondoskodni. Ar anyakönyvvezető mellé beosztott dolgozók csak rokonaik házasságánál lehetnek tanuk TIZENKILENCEDIK FEJEZET. Magyar állampolgár házasságkötése külföldön. Eljáró hatóságok, 122. §. (1) Külföldön magyar állampolgár a) a lakóhelyének joga szerint hatáskörrel bíró hatóság, vagy b) a magyar külképviseleti hatóság előtt köthet házas­ságot. (2) A magyar külképviseleti hatóság eljárását külön uta­sítás szabályozza. Az igazságügyminiszter tanúsítványa, 123. §. (1) Ha magyar állampolgár külföldön kíván házasságot kötni, kérelmére az igazságügyminiszter tanúsítványt ad. arról, hogy a házasság a magyar jog szerint nem ütközik akadályba. (2) Á tanúsítvány kiadására irányuló kérelmet a házasuld előterjesztheti a) a magyar külképviseleti hatóságnál, b) ha Magyarországon lakik, a lakóhely* szerint illeté­kes anyakönyvvezető előtt, c) az igazságügyminiszternél. (3) A szóbelileg előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A kérelem jegyzőkönyvbe foglalására, mellékle­teire és az igazságügyminiszterhez való felterjesztésére a 23. §, valamint a 110. § (2) és (3) bekezdései irányadók (4) Ha az egyik házasuló külföldi állampolgár, az igaZ­ságügyminiszter tanúsítványt csak akkor ad, ha a házas- . ságkötésre a Népköztársaság Elnöki Tanácsa engedélyt adott. Az engedélyre irányuló kérelmet a tanúsítvány meg­adására irányuló kérelemmel együtt a 111. § rendelkezésed szerint az igazságügyminiszter útján kell előterjeszteni. A tanúsítvány iránti kérelmet ilyen esetben az engedélyre irá­nyuló kérelemmel együtt kell felterjeszteni. (5) Az engedély megadását az igazságügyminiiszter a ta­núsítványban igazolja. ÖTÖDIK RÉSZ. A házasságkötés anyakönyvezésére vonatkozó részletes szabályok. HUSZADIK FEJEZET. A házasság bejegyzése az anyakönyvbe. Illetékesség a házasságkötés anyakönyvezésére. 124. §. (1) Házasságkötést abban az anyakönyvi kerületben kell bejegyezni, ahol azt a 118. § szerint megkötötték (2) Magyar állampolgár és Magyarországon lakó kétes, vagy hibás állampolgárságú, vagy olyan személynek, aki egyik államnak sem polgára (hontalan), külföldön történt házassága hazai anyakönyvezése tekintetében a 162. § ren­delkezései az irányadók. A házassági anyakönyvbe a házasságkötés alkalmá­val bejegyzendő adatok. 125. §. (I) A házasság anyakönyvezése során be kell jegyezni a) az anyakönyv 1. rovatába: a bejegyzés folyószámát a 36. §-ban meghatározott módon;

Next

/
Thumbnails
Contents