ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM sz. rendelet módosításáról. Melléklet: 3 db. • 2007.03.06 [10/2007. (III. 6.) IRM sz. rendelet = Magyar Közlöny 2007/26.]

anyakönyvi kivonatok) selejtezését a jegyző, illetve a hazai anyakönyvezést végző anyakönywezető hivatali szervezetének vezetője engedélyével lehet megkezdeni. A selejtezés végrehajtásához bizottságot kell felállítani A megsemmisítés megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az irattárban kell elhelyezni. Selejtezési évente legalább egyszer kell végezni. Az anyakönyvi okmányok tárolása Az okmányokat biztonságos körülmények között, típusonként elkülönítve, tűzvédelmi szempontokból is megfelelő helyen kell tárolni. A biztonsági tintával töltött íróeszközök igénylése A biztonsági tintával töltött íróeszközt az ASZA rendszeren keresztül lehet megrendelni. A rendelést az évi egyszeri rendes okmányigényléssel együtt kell továbbítani." III. rész HATÁROZATOK A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 21/2007. (III. 6.) ME határozata szakállamtitkár kinevezéséről A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 57. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter javaslatára Pimper Richárdot, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkárává 2007. március 5-i hatállyal kinevezem. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök IRÁNYMUTATÁSOK, IV. rész JOGEGYSÉGI HATÁROZATOK A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogegységi határozatai A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogegységi határozata 1/2007. PJE szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Legfelsőbb Bíróság Gf.IX. tanácsa által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő jogegységi határozatot: 1. A mögöttes felelősség olyan járulékos jellegű, másodlagos, közvetett helytállási kötelezettség, amely alapulhat szerződésen (pl. szerződéses egyszerű kezesség) vagy törvény rendelkezésén (törvényi kezesség, valamint a mögöttes felelősség egyéb törvényi esetei). 2. A mögöttesen felelős ugyanazon kötelezettség teljesítéséért felel, mint a főkötelezett. Ebből következően a követelés elévülése mind a főkötelezettel, mind a mögöttesen felelőssel szemben ugyanabban az időpontban - a követelés Ptk. 326. § (1) bekezdés szerinti esedékessé válásának időpontjában - kezdődik. 3. Az elévülést a főkötelezettel szemben megszakító jogcselekmények nem szakítják meg az elévülést a mögöttesen felelős személlyel szemben. 4. A mögöttesen felelős személlyel szembeni követelés elévülése a főkötelezettől való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságáig nyugszik. Az elévülés nyugvása fogalmilag kizárja az elévülés megszakadását. A főkötelezettel szemben el nem évült követelés az elévülés nyugvásának megszűntétől (vagyis a főkötelezettől való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságától) számított egy éven belül érvényesíthető a mögöttesen felelős személlyel szemben.