ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Melléklet: 1-2. sz. • 1952.12.28 [9/1952 BM sz. utasítás = Belügyi Közlöny rendkívüli sz.]

állapítani, a 70. §, illetőleg a 71. § szerint kell eljárni (2. sz. minta, 6., 12., 13. sz. példa). (4) A gyermek anyja neveként az anya leánykori családi nevét kell bejegyezni. (5) Ha a gyermeknek mindkét szülője ismeretlen, a szülők adatait a gyámhatóság által megállapított képzelt adatokkal kell bejegyezni (73. §; 2, sz. minta. 14. sz. példa). (6) A házasságban élő szülők nevét házassági anyakönyvi kivonat (169. §), illetőleg a 62. 5 (3) és (4) bekezdésében említett esetekben személyes nyilatkozat, a házasságban nem élő szülők nevét születési anyakönyvi kivonatuk vagy a teljes hatályú apai elismerés (68. §), illetőleg az apaságot megállapító jogerős bírói ítélet alapján kell bejegyezni. (7) A szülők foglalkozását a 41. §. lakóhelyét a 42. §, születése helyét a 37. §, születése idejét a 38. § rendelkezéseinek figyelembevételévei keil bejegyezni. ,4 teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat. 68. §. (1) Az apai elismerő nyilatkozat akkor teljes hatályú, ha a) a nyilatkozatot a gyermek születése után, vagy azt megelőzően háromszáz napon belül tették, b) a (2) bekezdés értelmében nem kell mást a gyermek apjának tekinteni, e) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó, d) az apa a nyilatkozatot személyesen tette, e) a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú vagy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló apa által tett elismerő nyilatkozathoz az apa törvényes képviselője hozzájárult, ha pedig a törvényes képviselő tartósan gátolva van vagy a hozzájárulást nem adja meg, a hozzájárulást a gyámhatóság megadta, f) a nyilatkozathoz az anya, továbbá, ha a gyermeknek nem ő a törvényes képviselője, a törvényes képviselő és h'a a gyermek a tizenhatodik életévét betöltötte, maga a gyermek is hozzájárult; ha az anya, illetőleg a gyermek nem él vagy nyilatkozat tételében tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg, ^ V g) az elismerő -és a hozzájáruló nyilatkozatot bármelyik anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál vagy közjegyzőnél tették és jegyzőkönyvbe (okiratba) foglalták. Külföldön lakó magyar állampolgár az elismerő nyilatkozatát a magyar külképviseleti hatóság, a lakóhely szerint illetékes 'anyakönyvvezető, bíróság, gyámhatóság is jegyzőkönyvbe foglalhatja, vagy azt a fél lakónetyének joga szerint közokiratban is meg lehet tenni. (2) A gyermek' apjának más személyt akkor kell tekinteni, ha a) a gyermek anyja a gyermek születésétől visszafelé számított háromszáz napon belül akár érvényes, akár érvénytelen házassági kötelékben állott, vagy b) a gyermeket más férfi korábban teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, illetőleg a gyermek apjának a bíróság korábban jogerősen más férfit állapított meg, vagy c) a gyermek anyja a gyermek születése után házasságot kötött és annak alapján a férjét kell a gyermek apjának tekinteni (69. %)? (3) A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, valamint az (1) bekezdés e) és f) pontja értelmében ehhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat a gyermek születése előtt vagy után bármikor meg lehet tenni. Az elismerő nyilatkozatot tevő személyt a jegyzőkönyv felvétele előtt a nyilatkozat jelentőségére figyelmeztetni keli. (4) Az anyakönyvvezetőnek a nyilatkozatokat két példányban jegyzőkönyvbe kell foglalni és mind a két példányt eredeti aláírásokkal kell ellátni (6. sz. minta, 1. sz. példa). A nyilatkozatot csak egy példányban kell jegyzőkönyvbe foglalni, ha a gyermek már megszületett, a születés anyakönyvezésére az anyakönyvvezető az illetékes, alti e'őtt a nyilatkozatot megtették és az (1) bekezdés e) vagy /) pontja értelmében gyámhatósági hozzájárulásra nincs szükség. A jegyzőkönyv egyik példányát irattárban kell megőrizni, a másik példányt, ha a gyermek még nem született meg, az anyának kell átadni azzal a felhívással, hogy azt a születés bejelentése alkalmával az anyakönyvvezetőnek adja át, ha pedig a gyermek már megszületett, az illetékes anyakönyvvezetönek kell megküldeni. Ha az (1) bekezdés e) vagy f) pontja értelmében a gyámhatóság hozzájárulására van szükség, a jegyzőkönyvet a gyámhatósághoz kell felterjeszteni. (5) Külföldi állampolgár férfi elismerő elismerő nyilatkozata aiapján az anyakönyvbe bejegyzés csak a belügyminiszter utasítására teljesíthető. (6) Külföldi állampolgárnak magyar állampolgár által való elismerésére az (1) —(4) bekezdések rendelkezései irányadók. (7) Az elismerő, illetőleg a hozzájáruló nyilatkozatok megtétele alkalmával a jelen §-ban meghatározott feltételeket megfelelően igazolni kell. Az apa születési anyakönyvi kivonatát az elismerő nyilatkozat megtétele során mindig be kell mutatni, illetőleg egyidejűleg a 20. §-ban megbatározott eseteiben helyette személyes nyilatkozatot kell tenni. (8) A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot visszavonni nem lehet. A gyermek apjának megállapítása az anya utólagos házassága alapján. 69. §. (1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét akkor lehet a gyermek apjának tekinteni, ha a) az anya a gyermek születését megelőző háromszáz napon belül nem áliott házassági kötelékben, b) a gyermeket a házasságkötést megelőzően senki sem ismerte el teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak, c) bírói ítélettel a gyermek apját nem állapították meg és a házasságkötéskor az apaság megállapítása iránt más férfi ellen per nem volt folyamatban, d) a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb', e) a házasságkötéskor a férj a gyermekről tudott és . f) a házasság megkötését megelőzően a férj az anyakönyvvezető előtt nem jelentette ki, hogy a gyermek nem tőle származik (104. §). (2) A férjnek a gyermek apjaként való bejegyzése iránt az eljárást hivatalból vagy kérelemre kell megindítani. Az eljárást hivatalból kell megindítani, ha bármelyik anyakönyvvezető, anyakönyvi felügyelőhatóság vagy gyámhatóság tudomására jut, hogy házasságban nem élő szülőktől származó gyermek anyja házasságot köt. A kérelmet a férj, az anya, vagy a gyermek, illetőleg törvényes képviselője terjesztheti elő. A kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni (7. sz. minta, 1. sz. példa) és a kérelem felöl az anyát, valamint az (1) bekezdés c)—f) pontjaiban felsorolt kérdésekre a férjet meg kell hallgatni. Egyidejűleg be kell mutatni a szülők házassági anyakönyvi kivonatát és a 127. § értelmében kiállított tanúsítvánnyal igazolni kell, hogy a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt nem jelentette ki, hogy a gyermek nem tőle származik. A születés bejegyzése az apára vonatkozó adatok hiányában, 70. §. (1) Ha a születésnek az anyakönyvbe bejegyzésekór a gyermek apját (képzelt apját) még nem állapították meg, a gyermek családi nevére és az apa adataira vonatkozó rovatokat üresen kell hagyni, a többi rovatot pedig a megfelelő szabályok szerint ki kell tölteni, azonban a bejegyzésnek aláírással való lezárását egyelőre mellőzni kell. Mindaddig, amíg a gyermek családi nevét a 66. §-ban meghatározott szabályok szerint nem állapították meg és az anyakönyvbe nem vezették be, a gyermek anyjának leánykori családi nevét viseli (2. sz. minta, 6. sz. péida). (2) Az (1) bekezdés alapján teljesített anyakönyvi bejegyzésekről a 8. számú mintának megfelelő nyilvántartást [192. § (3) bek.] kell vezetni (8. sz. minta, 1., 2., 3. sz. példa).