ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. • 1982.08.14 [2/1982. (VIII. 14.) MT TH sz. rendelkezés Magyar Közlöny 1982/50.]

bj a házassági anyakönyvi kivonatba a születendő gyermekek családi nevét, a házasság megszűnését (Csjt. 17. §), érvénytelenné nyilvánítását (Csjt. 13. §), a volt feleség névváltozását a házasság megszűnése (érvénytelenné nyilvánítása) után; cj a halotti anyakönyvi kivonatba a holtnak nyilvánítást és a halál tényének bírósági megállapítását. (3) Ha a születési anyakönyvbe az apa adatait még nem jegyezték be, a gyermek családi neveként az anyakönyvi kivonatba az anya családi nevét kell feltüntetni. (4) Az anyakönyvi kivonatban nem szabad feltüntetni az anyakönyvbe 1947. június 1. előtt bejegyzett, és később meg nem erősített apai elismerést, továbbá annak alapján a gyermek családi neveként az elismerő apa családi nevét. Az illetékmentes anyakönyvi kivonat 90. § (1) Az anyakönyvi alapbejegyzéssel egyidejűleg egy példányban illetékmentes anyakönyvi kivonatot állít ki az anyakönyvvezető. A születési anyakönyvi kivonatot illetékmentesen adja ki az anyakönyvvezető az állami gondozásban levő gyermek örökbefogadásakor. (2) Az illetékmentes anyakönyvi kivonatot a bejelentésre kötelezettnek vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ha a születést vagy a halálesetet intézet jelentette be, és a gyermek szülei, illetőleg a meghalt személy hozzátartozója nyolc napon belül az anyakönyvi kivonatot nem veszi át. azt az állandó lakóhely szerinti illetékes anyakönyvvezetőnek kell megküldeni a személyi igazolványba történő bejegyzés és az anyakönyvi kivonat átadása céljából. (3) Az 1953. január 1. előtti aj születési anyakönyvből csak a bejegyzett személynek, a szülőknek, örökbefogadás esetén az örökbefogadóknak; b) házassági anyakönyvből csak a házastársaknak; cj halotti anyakönyvből csak a házastársnak vagy a meghalt személy egyenesági rokonainak szabad illetékmentes anyakönyvi kivonatot kiadni. (4) A (3) bekezdés szerinti esetben az illetékmentes anyakönyvi kivonat kiadását a névmutatóba jegyzi be az anyakönywezető. Az anyakönyvi másolat 91. § (1) Anyakönyvi másolatot csak hivatalos célra szabad kiállítani. (2) Az anyakönyvi másolat — a korábbi, a vallásra, címekre, rangokra vonatkozó bejegyzéseket kivéve — az alapbejegyzést, valamint az esetleges utólagos bejegyzéseket teljes szövegükben, szó szerint tartalmazza. A születési anyakönyvi másolaton a születés, a házassági anyakönyvi másolaton a házasságkötés, a halotti anyakönyvi másolaton pedig a haláleset évét és napját betűkkel is ki kell írni. A felettes szerv teljes adatkörű anyakönyvi másolat kiállítására is utasítást adhat. Az anyakönyvi értesítés 92. § (1) Az anyakönyvi értesítés az anyakönyvbe bejegyzett lényeges adatokat tartalmazza. (2) Anyakönyvi értesítést adatszolglátatás céljára, hivatalos megkeresésre vagy utasításra szabad kiállítani. Anyakönyvi értesítést kell kiállítani akkor is, ha nem tűnik ki, hogy a hivatalos szerv milyen anyakönyvi okirat kiadását kezdeményezte. Az anyakönyv pótlása 93. § (1) Az anyakönyv újból való összeállításához [At. 3. § (2) bekezdés b) pont] szükséges adatokat az állami népességnyilvántartás, az anyakönyvi irattár, a más szerveknél található iratok felhasználásával, a lakosság birtokában levő anyakönyvi kivonatokba való betekintéssel és az érdekelt személyek meghallgatásával gyűjti össze az anyakönyvvezető. (2) Az anyakönyvvezető az adatgyűjtés befejezése után — a felettes szerv útmutatása szerint — az anyakönyv tervezetét a beszerzett adatok alapján időrendben összeállítja. Kihirdeti, hogy harminc napig mindenki a saját személyére vonatkozó adatokat megtekintheti. A téves adatfelvételt — a helyes adat igazolása után — a tervezeten kijavítja. (3) A harminc nap eltelte, illetőleg az adatiga-' zolások elbírálása után, a tervezet alapján, az új anyakönyvet az anyakönyvvezető készíti el. Az uj anyakönyvet a felettes szerv zárja le és hitelesíti. A hitelesítés után az anyakönyvet az anyakönyvvezető őrzi. A névmutató 94. § (1) A születési, a házassági és a halotti anyakönyvekbe történő bejegyzésekről anyakönyvenként külön-külön betűrendes névmutatót vezet az anyakönyvvezető. (2) A névmutatóba a családi név kezdőbetűjének megfelelően — a megkülönböztető betűjel