ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. • 1982.08.14 [2/1982. (VIII. 14.) MT TH sz. rendelkezés Magyar Közlöny 1982/50.]

43. § (1) A tolmács, illetőleg az idegen nyelvet értő és beszélő anyakönyvvezető az először magyar nyelven feltett kérdéseket a házasuló nyelvén közli, szükség esetén megmagyarázza, majd a házasuló nyelvén adott választ magyarul megismétli. (2) Az anyakönyvvezető a tolmács közreműködését — akkor is, ha beszéli a házasuló nyelvét s maga járt el tolmácsként — a házassági anyakönyv „Megjegyzések" rovatába bejegyzi, és a házasságkötést megelőző eljárásról készült jegyzőkönyvben feltünteti. (3) A némák és süketnémák házasságkötésekor a magyarul nem tudók házasságkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni; tolmácsként jelbeszédben jártas személy működik közre. Az írni-olvasni tudó süketnémához az anyakönyvvezető a kérdést írásban teszi fel, aki nyilatkozatát írásba foglalja. Az írásban feltett kérdést és a választ az anyakönyvvezető felolvassa, és a házasságkötést megelőző eljárás jegyzőkönyvéhez csatolja. A házasság megkötése 44. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél a Magyar Népköztársaság címerével ellátott nemzetiszínű vállszalagot és ünnepélyes öltözetet visel. (2) Az anyakönyvvezető gondoskodik arról, hogy a házasságkötés a törvényben előírt módon történjék, annak időtartama alatt a házasulok és a házassági tanúk, illetőleg — ha szükséges — a tolmács mindvégig folyamatosan jelen legyenek. (3) A házasságkötésnél az anyakönyvvezető köszönti a házasulókat, vendégeiket és előbb a menyasszonyhoz, majd a vőlegényhez külön-külön a következő kérdést intézi: „Kijelenti-e (itt megnevezendő az a házasuló, akihez a kérdést intézi), hogy az itt jelen levő (itt megnevezendő a másik házasuló)-val házasságot köt?" (4) Ha a hozzá intézett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszol, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt megnevezendő a feleség a házasságkötés utáni nevén és a férj) a Magyar Népköztársaság családjogi törvénye értelmében házastársak." 45. § (1) A házastársak, a házassági tanúk és. az anyakönyvvezető, továbbá — ha közreműködött — a tolmács is, a házassági anyakönyvi bejegyzést aláírják. Ezt követően az anyakönyvvezető kifejezi a tanács jókívánságait a házastársaknak. (2) Ha a házasulok a 42. § (3) bekezdés szerinti kérdésre nem egybehangzó igennel válaszolnak, a kijelentést feltételhez vagy időhöz kötik, közöttük a házasság nem jön létre. Ezt az anyakönyvvezető a jelenlevők előtt kijelenti. (3) Ha a házasulok vagy azok egyike, illetőleg a tanú vagy a tolmács a házassági anyakönyv bejegyzésének aláírását megtagadja, de a házasság létrejött, az anyakönyvvezető az aláírásra szolgáló rovatba ezt a tényt feljegyzi 46. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságból származó gyermekek közös családi nevéről szóló megállapodást a házassági anyakönyv „Megjegyzések" rovatába jegyzi be. (2) Az anyakönyvvezető a házassági anyakönyvi alapbejegyzést a házasulok, a házassági tanúk és a tolmács aláírása után zárja le. A név anyakönyvezése 47. § (1) Á név anyakönyvezésénél a névviselés és a magyar helyesírás szabályai az irányadók. (2) Ha a magyar állampolgár neve külföldön történt házasságkötés következtében a magyar névviselési szabályoktól eltérően megváltozik (Nmjt. 39. §), a hazai anyakönyvezéskor a név bejegyzése során úgy kell eljárni, mintha a névváltoztatást a Belügyminisztérium engedélyezte volna azzal a különbséggel, hogy a névváltozásról a Belügyminisztériumot és a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt értesíteni kell. (3) Élve született, de a születés anyakönyvezése előtt meghalt gyermek utónevét — ha a szülők a gyermek utónevéről nem nyilatkoztak — „utónevet nem kapott" szavakkal jegyzi be az anyakönyvvezető. (4) Ha a szülők vagy azok egyike nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető a gyermek utónevét a születési anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti. A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok ott született gyermeke születésének hazai anyakönyvezése során a gyermek utó-: neve a szülők külföldi tartózkodási helyének joga szerint is bejegyezhető. 48. § (I) A név anyakönyvezésekor," valamint az" . anyakönyvi kivonat kiállításakor — a „doktor'' megjelölés kivételével — a címek, rangok és az 1 1947. évi IV. törvény szabályaival ellentétes más adatok bejegyzését az anyakönyvvezetőnek meg kell tagadnia.