ANYAKÖNYVI ÜGYEK
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. • 1982.08.14 [1982:17. tvr. = Magyar Közlöny 1982/50.]
illetőleg a szülőket vagy az elhalt hozzátartozóit erre felszólítja. (2) A születés anyakönyvezését nem szabad elhalasztani az apa adatainak, a szülők házassága fennállása igazolásának, illetőleg a gyermek személyi számának hiánya miatt. (3) Az anyakönyvezés elhalasztásáról az anyakönyvvezető a bejelentőnek igazolást ad. Az állampolgárság vizsgálata és anyakönyvezése 13. § (1) Az anyakönyvi és házasságkötési eljárásban az állampolgárságot vizsgálni kell. (2) A külföldi állampolgárság külföldi útiokmánnyal vagy a Belügyminisztérium által kiállított igazolvánnyal, továbbá az idegen állam által kiállított állampolgársági okirattal igazolható. Az igazolt külföldi állampolgárságot anyakönyvezni kell. (3) Ha valakinek több állampolgársága van és az egyik állampolgársága magyar, a külföldi állampolgársága nem anyakönyvezhető. Az anyakönyvezeit adat kijavítása, kiegészítése 14. § Az anyakönyvvezető a lezárt alap-, illetőleg az utólagos bejegyzést kijavítja vagy kiegészíti, ha: a) az nem felel meg az anyakönyvezés szabályainak; b) az anyakönyvi bejegyzés — az apa adatai nélkül anyakönyvezett születés kivételével — hiányos vagy téves adatokat tartalmaz; c) ha a név módosítását kérték. i 77. fejezet HÁZASSÁGKÖTÉS A házassági szándék bejelentése 15. § (1) A házasuló a házassági szándékát személyesen jelenti be és erről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. (2) Külföldi állampolgár a házassági szándékát - az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető) előtt tett. hitelesített és hiteles mafyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával — fásban is bejelentheti. (3) A fegyveres erők, a feg5 r verss testületek, a Szoltóság hivatásos, valamint a fegyveres erők Wábbszolgáló állományába tartozó házasuló a Basságkötést megelőző eljárásban az anyakönyvvezető előtt igazolja, hogy á házasságkötésíz az illetékes parancsnok engedélyt adott, és ? abban megszabott idő még nem telt el. B4) A tizennyolcadik életévét be nem töltött ir fi és a tizenhatodik életévét be nem töltött nő számára a gyámhatóság által kiadott előzetes házasságkötési engedély a kiadásától számított három hónapig érvényes. A menyasszony bejelentése a .névviselésről 16. § A menyasszony a házasság megkötése előtt nyilatkozik arról, hogy a házasságkötés után milyen nevet kíván viselni. A. menyasszony a házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozatát megváltoztathatja. Nyilatkozat a menyasszony gyermekének apaságáról • 17. § (1) Ha a menyasszonynak rendezetlen családi jogállású gyermeke van, az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásban a személyesen jelenlevő vőlegény figyelmét felhívja arra, hogy amennyiben menyasszonyának a gyermekét a házasságkötést megelőzően magáénak elismeri —• jogszabályban foglalt feltételek fennállá.-:n. esetén — őt kell á gyermek apjának tekinteni. (2) A vőlegény apai elismerő nyilatkozatot a házasság megkötéséig tehet. A nyilatkozatot viszszavonni nem lehet. (3) Az apai elismerő nyilatkozat alapján a férjet akkor lehet a gyermek apjának tekinteni, ha a nyilatkozat megtételétől számított 'hat hónapon belül a házasságot megkötik. Megállapodás a gyermek családi nevéről 18. § Ha a menyaszony bejelenti, hogy a házasságkötés után kizárólag a leánykori családi nevét kívánja viselni, a házasulok a házasságkötés előtt is megállapodhatnak arról, hogy a házasságból származó gyermekek az apa vagy az anya családi nevét viselik. A megállapodást a házassági anyakönyv is tartalmazza. A házasságkötésnél való közreműködés megtagadása 19. § (1) Házassági akadályt (Csjt. 7—12 R) bárki bejelenthet. (2) Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél v~ 1A közreműködést megtagadja, ha: a) a közreműködésre nem illetékes; b) az eljárásból ki van zárva; c) a házasságkötésnek törvényes akadálya van: d) a házasulok a házasságkötés törvényes feltételeit nem igazolták: e) a házasulok a házasságkötésükhöz a jogszabályban előírt felmentést, illetőleg engedélyt nem mutatták be:
