ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló rendeletek és utasítások egységes szerkezetbe foglalt szövege. • 1974.07.10 [Tanácsok Közlönye 1974/37.]

apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szük­séges feltételek meglétét. (7) Az elismerő és hozzájáruló nyilatkozatokat az azokat magában foglaló jegyzőkönyv aláírása után visszavonni nem lehet. A gyermek apjának megállapítása az anya utólagos házasságkötése alapján Au. 46. §. (1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha: a) az anya a gyermek születését megelőző há­romszáz napon belül nem állott házassági kötelék­ben; b) a gyermeket a házasságkötést megelőzően senki sem ismerte el teljes hatályú nyilatkozattal; c) bírósági ítélettel a gyermek apját nem álla­pították meg és a házasságkötéskor az apaság vagy gyermektartásdíj megállapítása iránt más férfi el­len nincs per folyamatban; d) a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb; e) a férj a házasság megkötését megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a magáénak ismerte el. lfi (2) A férjnek a gyermek apjaként való bejegy­zése iránt az eljárást hivatalból vagy kérelemre kell megindítani. Az eljárást hivatalból kell meg­indítani, ha bármelyik anyakönyvvezető vagy gyámhatóság tudomására jut, hogy házasságban nem élő szülőktől származó gyermek anyja házas­ságot kötött. A kérelmet a férj, az anya vagy a gyermek, illetőleg a törvényes képviselő terjeszt­heti elő. A kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni és ha azt nem a férj terjesztette elő, őt az (1) be­kezdésben foglaltakra nézve meg kell hallgatni. Egyidejűleg be kell mutatni a házassági anyaköny­vi kivonatot és a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvi kerület igazolását arról, hogy a férj a házasságkötést megelőzően a gyermeket magáé­nak ismerte el. 17 (3) Az 1974. július l-e előtt megkötött házassá­gok esetében azt, hogy a férjet a gyermek apjának kell tekinteni, a házasságkötés időpontjában ha­tályban volt jogszabályok szerint kell elbírálni. 18 A születés bejegyzése az apára vonatkozó adatok hiányában Au. 47. §. (1) Ha a születés bejegyzésekor a gyermek apját nem lehet megállapítani, a gyer­mek családi nevére és az apa adataira vonatkozó rovatokat üresen kell hagyni, a többi rovatot pedig a megfelelő adatokkal kell kitölteni, azonban a be­jegyzést aláírással lezárni nem szabad. Mindaddig, amíg az apa adatai az anyakönyvbe bejegyzésre A 2/1974. (TK. 33.) MT TH sz. utasítással módosí­tott szöveg. 17 1. 16. lábjegyzet 18 1. 16. lábjegyzet. nem kerülnek, a gyermek anyjának leánykori csa­ládi nevét viseli. (2) Az (1) bekezdés alapján teljesített anyaköny­vi bejegyzésekről nyilvántartást kell vezetni. (3) Az (1) bekezdés alapján teljesített bejegyzés­sel összefüggő utólagos bejegyzéseket az általános szabályok szerint kell teljesíteni, kivéve a gyer­mek apjának megállapítását, amikoris a gyermek családi nevére, valamint az apára vonatkozó ada­tokat az üresen hagyott rovatokba kell bejegyezni. (4) A gyermek családi nevére és az apára vonat­kozó adatokat egyidejűleg kell az anyakönyvbe be­jegyezni. Az apára vonatkozó adatokat a gyermek születési időpontjának megfelelő állapot szerint kell bejegyezni. (5) A gyermek családi nevét és az apára vonat­kozó adatokat az anyakönyvvezető saját hatáskö­rében jegyzi be az anyakönyvbe, ha azok a) az apaságot megállapító jogerős bírósági íté­leten ; b) gyámhatósági határozaton; c) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton, feltéve, hogy az anya nem áll vagy korábban nem állott házassági kötelékben; 19 d) a szülők utólag bemutatott személyi igazol­ványán, illetőleg házassági anyakönyvi kivonatán — feltéve, hogy a házasságot már a gyermek szü­letése előtt megkötötték —, alapulnak. (6) A gyermek családi nevét és az apára vonat­kozó adatokat a felügyeletet gyakorló igazgatási osztály utasítására kell bejegyezni, ha az a gyer­mek anyjának utólagos házasságkötésén vagy olyan teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapul, amelynek alapján való intézkedésre az anyakönyvvezető nem rendelkezik hatáskörrel. 20 (7) Az apára vonatkozó adatokat, csak a főfel­ügyeletet gyakorló szerv utasítására szabad az anyakönyvbe bejegyezni, ha az külföldi állampol­gár férfi által tett teljes hatályú elismerő nyilat­kozaton vagy külföldi bíróság, illetőleg hatóság jogerős ítéletén alapul. (8) Az apa adatai nélkül teljesített bejegyzést az anyakönyvvezető aláírásával csak akkor zár­hatja le, ha a) a gyermek halva született; b) a gyermek élve született ugyan, de az apa adatainak megállapítása előtt meghalt; s c) a gyermeket az apa adatainak megállapítása előtt örökbefogadták és az örökbefogadó szülőket vérszerinti szülőkként kell az anyakönyvbe beje­gyezni; d) a külföldi állampolgár gyermek életének har­madik évét betöltötte és az apa adatait addig nem állapították meg. Ezekben az esetekben a gyermek családi, nevé­nek bejegyzésére szolgáló rovatba az anya családi nevét kell bejegyezni, az apára vonatkozó adatok bejegyzésére szolgáló rovatokat pedig át kell húzni. ,u A 30—5/1970. (TK. 39.) TH sz. utasítással módosított szöveg. w 1. 19. lábjegyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents