ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló 38/1963. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet és ezen végrehajtási utasítás egybeszerkesztett szövege. Melléklet: 3 db. • 1963.12.28 [6/1963. (TK 82.) K E sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1963/82.]

tőleg bírósági határozatot külföldről kellene beszerezni és az akadályba ütközik. (3) Ha valakit halotti anyakönyvi bejegyzés, holtnak nyilvánító, vagy a halál tényét megállapító jogerős bírósági végzés alapján halottnak tekintenek, és házastársa újabb házasságot köt, a korábbi házasságot a haláleset tévesen megállapított időpontjától kezdődően akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az újabb házasság megkötése után kiderül, hogy a halottnak tekintett személy életben van. Ilyen esetben a korábbi házasság megszűnését a megdöntött anyakönyvi bejegyzést tartalmazó halotti anyakönyvi kivonattal, illetőleg a hatálytalanná vált holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító bírói végzéssel és a volt házastárs újabb házasságkötését tanúsító anyakönyvi kivonattal kell igazolni. Au. 66. §. Ha magyar állampolgár házasságának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását külföldi bíróság határozatával igazolja, vagy erre nézve személyes nyilatkozatot tett, a vonatkozó iratokat állásfoglalás céljából az igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni. A menyasszony bejelentése névviseléséről Ar. 24. §. Ha a menyasszony a házasságkötés után kizárólag leánykori családi nevét kívánja továbbra is viselni, ezt a házasság megkötése előtt az anyakönyvvezetőnél bármikor bejelentheti. A bejelentést a házasság megkötéséig vissza lehet vonni. A menyasszony gyermekének apaságára vonatkozó nyilatkozat Ar. 25. §. (1) Az anyakönyvvezető köteles a házasságkötést megelőző eljárás során a személyesen jelenlevő vőlegényt figyelmeztetni arra, hogy ha tud a menyasszonynak olyan gyermekéről, akinek családi jogállása nincs rendezve, és a gyermek apaságára vonatkozóan kizáró kijelentést nem tesz, a házasságkötés után — a szükséges egyéb feltételek fennállása esetén — őt kell a gyermek apjának tekinteni. (2) A vőlegény a kizáró nyilatkozatot a házasság megkötéséig teheti meg. A nyilatkozatot viszszavonni nem lehet. A gyermek családi nevére vonatkozó megállapodás Ar. 26. §. Ha a menyasszony bejelenti, hogy a házasságkötés után kizárólag leánykori családi nevét kívánja továbbra is viselni, a házasulok a házasságkötés előtt is megállapodhatnak a házasságból származó gyermekek közös családi nevére vonatko* zóan. A megállapodást a házasságkötés anyakönyvi bejegyzése alkalmával az anyakönyv „Megjegyzések" rovatába kell bejegyezni. Jegyzőkönyv a házasságkötést megelőző eljárásról Au. 67. §. A házasságkötést megelőző eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni minden olyan adatot, melyet a házasságkötés anyakönyvi bejegyzése során az anyakönyvbe be kell jegyezni, valamint minden nyilatkozatot és megállapodást, melyet a házasulok a házasságkötést megelőzően tettek. Az egyes adatok igazolására bemutatott okiratok szá-* mát és az azokat kiállító hatóságok megnevezését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Az anyakönyvvezető tennivalói a házasságkötést megelőző eljárás befejezése után Au. 68. §. (1) A házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a házasság megkötéséig — nyilvántartásba vétel nélkül — a többi anyakönyvi irattól elkülönítve kell őrizni. (2) Ha a házasságkötést megelőző eljárást nem annak az anyakönyvi kerületnek anyakönyvvezetője végezte, ahol a házasságot megkötik, a jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt haladéktalanul annak az anyakönyvi kerületnek kell megküldeni, ahol a házasulok házasságot kívánnak kötni. Eljárás közeli halállal fenyegető betegség esetén Ar. 27. §. (1) A házasuló közeli halállal fenyegető betegsége esetén a házasságkötés előfeltételeit a házasulok által tett személyes nyilatkozat pótolja. (2) Az anyakönyvvezető az (1) bekezdésben foglalt esetben sem adhat azonban felmentést házassági akadály alól. Ha azonban a házasuló személyes nyilatkozatában azt állítja, hogy — olyan esetekben, amikor a törvény értelmében felmentésnek van helye —, a felmentést megkapta, annak okirattal való igazolását követelni nem szabad. (3) Ha a betegnél orvos van jelen, vagy a beteghez való hívása késedelem nélkül megtörténhet, az anyakönyvvezető köteles a betegség természetére, a közeli halál veszélyére nézve az orvos véleményét kikérni. Az orvos írásban adott véleményét a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, ennek hiányában a jegyzőkönyvben kell feltüntetni, hogy az anyakönyvvezető a házasuló közeli halála veszélyének fennállását milyen alapon állapította meg.