ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló 38/1963. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet és ezen végrehajtási utasítás egybeszerkesztett szövege. Melléklet: 3 db. • 1963.12.28 [6/1963. (TK 82.) K E sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1963/82.]

b) az igazságügyminiszterhez, ha az utólagos bejegyzés alapja külföldi bíróságnak házassági ügyben hozott határozata, azonban ez esetben is a feljegyzés teljesítésére a főfelügyeletet gyakorló szerv ad utasítást az igazságügyminiszter véleményének közlése után; cj a felügyeletet gyakorló igazgatási osztályhoz, ha az utólagos bejegyzés nem tartozik az aj—bj pontok alá. (2) Az utólagos bejegyzést elrendelő utasításnak az utólagos bejegyzés teljes szövegét tartalmaznia kell. A szövegben fel kell tüntetni: aj az utólagos bejegyzés alapjául szolgáló okiratot kiállító szerv megnevezését és határozata számát; bj az utólagos bejegyzés teljesítésére utasítást adó szerv megnevezését és utasítása számát. Nyolcadik fejezet Az alapbejegyzések és az utólagos bejegyzések kiigazítása Ar. 12. §. (1) Az alapbejegyzést, illetőleg az utólagos bejegyzést ki kell igazítani, ha a) az nem felel meg a születés, a házasságkötés, illetőleg a haláleset időpontjában fennállott állapotnak, vagy az anyakönyvek vezetésére vonatkozó rendelkezéseknek; b) az anyakönyvi bejegyzést hiányos vagy téves adatokkal teljesítették — az apa adatai nélkül teljesített születési anyakönyvi bejegyzés kivételével — és azokat később megállapították. (2) Azokban az esetekben, amikor több utónévvel rendelkező személy valamelyik utóneve kizárólagos viselésének engedélyezését és a másik utónév törlését vagy pedig az utónevek sorrendjének felcserélését kérik, az aíapbejegyzést ki kell igazítani, azonban a kiigazítás után az anyakönyvben legfeljebb két bejegyzett utónév maradhat meg. (3) A kiigazítási eljárást kérelemre vagy hivatalból kell megindítani. Au. 39. §. (1) A kiigazítás elrendelése a felügyelő hatóságok hatáskörébe tartozik. Az érdekelt személy jogait nem érintő kiigazításról szóló utasítást csak az anyakönyvi kerülettel kell közölni. (2) A kiigazítási eljárás és a kiigazítás bejegyzése tekintetében egyébként az utólagos bejegyzésekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. HARMADIK RÉSZ A SZÜLETÉS ANYAKÖNYVEZÉSÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK Kilencedik fejezet A születés bejelentése A születés bejelentésére kötelezettek Ar. 13. §. (1) Intézetben történt születés esetében a születés bejelentése az intézet vezetőjének kötelessége. Máshol történt születés esetében a bejelentést a szülők kötelesek megtenni. (2) A bejelentésre kötelezett helyett a bejelentést a törvényes képviselő vagy meghatalmazoti is megteheti. (3) Ha bejelentésre kötelezett nincs, a bejegyzendő adatokat hivatalból kell megállapítani. (4) Ha az intézeten kívül történt születésnél orvos vagy szülésznő működött közre, úgy a születést ők is kötelesek bejelenteni, függetlenül attól, hogy a bejelentésre ki a kötelezett. (5) A születést akkor is be kell jelenteni, ha a gyermek halva született. A bejelentés határideje Ar. 14. §. (1) Az intézetben történt születést az azt követő első munkanapon, a máshol történt születést pedig a születést követően nyolc napon belül kell bejelenteni. (2) A szülésnél közreműködött orvos vagy szülésznő a születést követő első munkanapon köteles bejelentését megtenni. (3) A halva született gyermek születését az azt követő első munkanapon kell bejelenteni. A bejelentés módja Ar. 15. §. (1) A születés bejelentésekor a bejelentő mindazon adatokat köteles közölni, melyek a születés anyakönyvezéséhez szükségesek. A születés megtörténtét — az intézetben történt születés kivételével — orvos vagy szülésznő által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. (2) Ha a bejelentést a szülők teszik meg, személyi adataikat személyi igazolvánnyal, ha azzal nem rendelkeznek, házassági, illetőleg születési anyakönyvi kivonattal kötelesek igazolni. (3) Intézetben történt születés esetén a születés bejelentésére szolgáló nyomtatványt az anya sze-