ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Függelék I-II. • 1955.07.15 [10/1955. (T. K. 42.) B. M. sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1955/42.]

rán a gyermek utónevének bejegyzésére szolgáló , rovatba kell bejegyezni (2. sz. minta, 4. sz. példa). (4) Ikerszülés esetén valamennyi gyermek születését külön kell bejegyezni, akként, hogy a bejegyzések lehetőleg a gyermekek születésének sorrendjében történjenek (2. sz. minta, 3., 4. sz. példa). A gyermek nevének és nemének bejegyzése. 68. §. (1) A gyermek —• szüleinek megállapodása szerint — apjának vagy anyjának családi nevét viseli (Csjt. 42. §). Házasságban élő szülőktől származó gyermek anyjának családi nevét azonban csak akkor viselheti, ha az anya kizárólag leánya kori nevét viseli. Házasságban élő szülőktől származó gyermek nem viselhet más nevet, mint amelyet a szülők a közös gyermekre nézve korábban már bejelentettek. (2) A gyermek nevére vonatkozó megállapodás igazolható — legkésőbb a gyermek születésének anyakönyvi bejegyzése során — olyan házassági anyakönyvi kivonattal, amelyben a gyermek neve már ^be van jegyezve, vagy a szülők megállapodását tartalmazó okirattal. Ha azonban a .gyermek születésének bejelentésekor a gyermek nevére vonatkozó megállapodást nem igazolják és adat sem merül fel arra, hogy a szülők megállapodást kötöttek vagy szándékoznak kötni, a születést anyakönyvezni kell és a gyermek családi neveként az apa családi hevét kell bejegyezni, a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető ré-* szere pedig értesítést kell küldeni (30. sz. minta). Ha pedig a gyermek nevére vonatkozó. megállapodást okirattal igazolják, és a megállapodás a házassági anyakönyvben még nincs bejegyezve, a megállapodást tartalmazó okiratot a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető részére bejegyzés végett meg kell küldeni és a bejegyzésről értesítést kell kérni (31. sz. minta). (3) Ha a gyermek születésének bejelentése, illetőleg anyakönyvi bejegyzése időpontjában az egyik szülő nem él, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a szülői felügyeletet — annak megszűnt tetése vagy szüneteltetése folytán — nem gyakorolhatja, végül, ha a gyermek apjaként képzelt apát jegyeznek be, egyedül a másik szülő határozhatja meg, hogy a gyermek melyik szülő családi nevét viselje. A szülő döntését jegyzőkönyvbe kell foglalni és a szülőnek személyes nyilatkozatot is kell tenni arravonatkózóan, hogy a másik szülő meghalt, ismeretlen helyen tartózkodik, illetőleg a szülői felügyeletet annak megszüntetése vagy szünetelése folytán nem gyakorolhatja. Nagykorú személy képzelt apa megállapítására irányuló eljárás során családi nevére vonatkozóan maga nyilatkozhat. (4) Ha a gyermek nevének megállapítására egyedül jogosult szülő döntését az anyakönyvvezetővel nem közli, a gyermek családi neveként az apa (képzelt apa) családi nevét kell beje-* gyezni és — amennyiben a szülők házasságban élnek — a házasságkötést nyilvántartó anya-* könyvvezető részére értesítést kell küldeni (30. sz. minta). Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha egyik szülő sem él, vagy a szülői felügyeletet egyik fél sem gyakorolja és a gyermek családi neve a korábbi megállapodás vagy házassági anyakönyvi bejegyzés alapján sem állapítható meg. (5) Ha a szülők a gyermek neve kérdésében nem jutnak megegyezésre, a gyámhatóság dönti (6) Ha a gyermek születésétől számított egy hó-* napon belül a) a szülők a gyermek családi nevére vonatkozó megállapodást —• amennyiben a bejelentéskor a megállapodásra vonatkozóan adat merült fel —* nem igazolják, b) a szülők a gyermek családi neve kérdésén ben közöttük fennálló vitát döntés végett nem vitték a gyámhatóság elé, a születést anyakönyv vezni kell és a gyermek családi neveként az apa családi nevét kell bejegyezni, a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető részére pedig ér-* tesítést kell küldeni (30. sz. minta). (7) Ha a szülők a gyermek családi neve kérdésében közöttük fennálló vitát döntés végett a gyámhatóság elé vitték, a születést a gyámható-* ság döntéséig anyakönyvezni nem ^szabad. lía a gyámhatóság döntése alapján a születéstől szá-> mított egy hónapon bélül az 'anyakönyvezés nem történt meg, a születést csak az utólagos anyakönyvezésre vonatkozó szabályok szerint lehet anyakönyvezni. (8) Házasságban élő szülőktől származó gyermek családi nevét az apa vagy az anya személyi igazolványa alapján, ha a szülők személyi iga-* zolvánnyal nem rendelkeznek vagy, ha a bejeién-* tést nem a szülő teljesíti, a szülők házassági anyakönyvi kivonata alapján kell az anyakönyv-; be bejegyezni. (9) Ha a születést az apára vonatkozó adatok nélkül anyakönyvezik, a gyermek családi nevére vonatkozó rovatot üresen kell hagyni. (10) A gyermek utónevét a bejelentő bejeién-! tése alapján, ha a szülők a gyermek utóneve te-s kintetében nem tudtak megállapodni, a gyámhatóság jogerős határozata alapján kell beje-* gyezni. Ha a gyermek utónevét születése napjától számított egy hónapon belül nem jelentik be, a születést anyakönyvezni kell, a gyermek utónevének bejegyzésére szolgáló rovatba pedig „még nincs megállapítva" .szavakat kell írni, majd a gyermek utónevének megállapítása végett a gyámhatóságot kell megkeresni (2. sz. minta, 24. sz. példa). (11) A

s szülők által meghatározóit sorrendben legfeljebb két utónevet szabad az anyakönyvbe bejegyezni. A második utónév önmagában nem viselhető. A szocialista társadalom szempontja-*