ANYAKÖNYVI ÜGYEK
Anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Függelék I-II. • 1955.07.15 [10/1955. (T. K. 42.) B. M. sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1955/42.]
bői a helyesbítés ténye kitűnjék (2. sz. minta, 2., 14. sz. példa, 3. sz. minta, 1. sz. példa, 4. sz. minta, 5. sz. példa). (2) Az aláírással már lezárt .bejegyzést, valamint a születési anyakönyvbe az apára vonatkozó adatok hiányában teljesített bejegyzést — az er~. ről vezetett nyilvántartás lezárása után — csak kiigazítási eljárás útján szabad helyesbíteni (-2. sz. minta, 3., 4., 6. sz. példa, 4. sz. minta, 1., 5. sz. példa). Ez a rendelkezés nem vonatkozik a folyószám helyesbítésére, valamint az aláírás hiányának pótlására, végül az előző bekezdésben említett anyakönyvi feljegyzésekre és záradékokra. (3) Az anyakönyvvezető köteles az apára vonatkozó adatok hiányában teljesített bejegyzés kiigazítása esetén a bejegyzésről vezetett nyilvántartást saját hatáskörben helyesbíteni (8. sz. minta, 2. sz. példa). A nyilvántartást helyesbíteni csak addig kell, amíg a születési anyakönyvi bejegyzésbe az apára vonatkozó adatokat át nem vezetik. (4) Az anyakönyvbe beírt szöveget a jelen íjban írt szabályoktól eltérően helyesbíteni (vakarni, áthúzni, felülírni, beékelni, vegyszerrel eltávolítani stb.) tilos. A bejegyzés lezárása. 47. §. (1) Az anyakönyvi bejegyzést az anyakönyvvezető aláírásával zárja le. (2) A már lezárt bejegyzésbe az anyakönyvvezető a 48. §-ban és az 56. §. (4) bekezdésében felsorolt eseteken kívül .csak a felügyelő hatóságok írásbeli utasítása alapján teljesíthet utólagos bejegyzést A bejegyzés megtörténte után saját hatáskörben teljesíthető, hiánypótlás, 48. §. (1) Az anyakönyvvezető saját hatáskörében pótolja — szükség esetén az érdekelt meghallgatásával — az alábbi hiányokat: a) ha az anyakönyvvezető a bejegyzést a 23. §-ban foglalt rendelkezés ellenére nem írta alá és az aláírása utólag pótolható, vagy az aláírása alatt nem tüntette fel, hogy a bejegyzést milyen minőségben teljesítette, b) ha az aláírásra kötelezett a bejegyzést nem írta alá, vagy nem látta el kézjegyével, ide nem értve azt az esetet, amikor az aláírást megtagadta, r c) ha az anyakönyvvezető az írni nem tudó aláírásra kötelezett kézjegye után az aláírásra kötelezett nevét nem tüntette fel, d) ha az aláírásra kötelezett aláírása alatt a 23§ (5) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a lakóhelyet nem tüntették fel. (2) Ha az anyakönyvvezető aláírása utólag nem pótolható, az alapbejegyzést, illetőleg az utólagos bejegyzést újból kell anyakönyvezni. Eljárás az üresen hagyott és üresen maradó rovatok (lapok) esetén. 49. §. (1) Ha az anyakönyvben egy lap vagy egy alapbejegyzésre szolgáló vízszintes rovat tévedésből üresen maradt, azt az anyakönyvvezető egymást keresztező két vonallal áthúzza és az anyakönyvi lapon, illetőleg rovatban az áthúzás okát feltünteti, majd a feljegyzést keltezi és aláírja. (Pl. „Ezt a tévedésből üresen hagyott lapot áthúztam. 1958. ápr. 5. Nagy Pál aktő.") (2) Ha az anyakönyv valamelyik rovatába nincs bejegyzendő adat (pl. a halotti anyakönyv 5. rovatába nőtlen és hajadon halott esetén), azt aláírás előtt át kell húzni. Ha a „Megjegyzések" rovatban van ugyan bejegyzés, de az a rovatot nem tölti ki, az üresen maradt részt is át kell húzni. Az „Utólagos bejegyzések" rovatot áthúzni soha nem szabad (4. sz. minta, 2., 4., 5.sz. példa). A tévedés miatt be nem fejezett bejegyzés törlése. 50. §. (1) A tévedés miatt be nem fejezett bejegyzést törölni kell. (2) Az alapbejegyzés törlése akként történik, hogy az anyakönyvvezető a megkezdett bejegyzést egymást keresztező két vonallal áthúzza és az alapbejegyzést tartalmazó vízszintes rovat alján a következőket tünteti fel: „Ezt a téves bejegyzést törlöm", majd a feljegyzést keltezi és aláírja (3. sz. minta, 9. sz. példa). (3) A tévedés "miatt be nem fejezett utólagos bejegyzést akként kell törölni, hogy az anyakönyvvezető a téves bejegyzést zárójel közé teszi és a zárójel után — folytatólag — a következőket írja: „A zárójelben foglalt téves bejegyzést törlöm", majd a feljegyzést keltezi és aláírja (2. sz. minta, 18. sz. példa). A bejegyzések fajai. 51. §. Az anyakönyvi bejegyzések lehetnek alap-, vagy utólagos bejegyzések.