IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.

összevetettük az ottani összeírásokat a Száron megismertek listájával, és megállapíthattuk: Szár népességének egy része átköltözött Boglárra.59

59 SzfvPL - 1.2. - No. 117AA/r.

Mindemellett jó néhány olyan életutat is feltérképeztünk, amely arról tanúskodik, hogy a telepesek ennél jóval messzebbre, egészen a Bánátig vándoroltak. Sőt arra is találtunk példát, hogy egy szári telepes az élete során négy különböző helyen kísérletezett hosszú távú háztartásalapítással, ám ezek kudarca után mégis visszatért Szárra. Helytörténeti vizsgálataink megkezdése előtt tehát érdemes felhagyni minden esetleges hipotézisünkkel a változatlannak ítélt múlt, és a benne élt immobil ember képét illetően. A preindusztriális társadalom alakítói az életért folytatott mindennapos küzdelmükben képesek voltak a kor kezdetleges magyarországi közlekedési viszonyai között is több száz kilométeres utat megtenni akár még a nagy telepítési folyamatokon kívül, spontán akcióként is. Ezzel helytörténeti kutatásunk során éppúgy számolnunk kell, mint az anyakönyvek és a lélekösszeírások esetleges hibáival, ha a múlt megragadásához az egyes települések közösségein keresztül szeretnénk közelebb jutni. Vizsgálatainkkal így ahhoz is újabb adalékokat tudunk szolgáltatni, hogy a köztörténeti síkon megfogalmazott modellek milyen mértékben érvényesek választott helyünk múltjára. Az egyes emberig eljutó mikrotörténeti szemlélet pedig kulcsa lehet egy olyan sajátságos történelem megfogalmazásának, amelyből legalább annyi létezett, ahány település volt a világon.

81