IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Noszkó-Horváth Mihály: A gettóba kényszerítés és a deportálás a magyar kárpótlási jogszabályok tükrében. A vonatkozó kárpótlási iratok. VERITAS évkönyv 2019. 407-426.
NOSZKÓ-HORVÁTH MIHÁLY Jogcím megnevezése Elutasító döntések (db) Helyt adó döntések száma (db) Helyt adó döntések és a megítélt kárpótlási összeg Deportálás idején történt életelvesztés az 1997. évi XXIX. törvény alapján 24 855 88 576 Özvegyi jogon Gyermek jogán Szülő jogán Testvér jogán 1 306 42 822 1 429 43 019 35 295 000 Ft 970 430 369 Ft 42 235 000 Ft 486 458 119 Ft A táblázathoz kapcsolódó következtetések:- 88 576 esetben született helyt adó döntés, vagyis az elhunytak után ennyi személy részesült kárpótlásban;- 24 855 kérelem esetén elutasító döntés született, ennek több oka is lehetett, például a kérelmet benyújtó ügyfél nem tartozott a kárpótlási törvényben meghatározott jogosulti körbe (unoka, unokaöcs), vagy az ügyfél nem tudta az elszenvedett sérelmet, a rokonsági fokot igazolni. Sok esetben az elutasítás indoka az volt, hogy az élet elvesztése nem a deportálás idején, hanem annak következtében ugyan, de később következett be. A 46/2000. (XII. 14.) számú AB határozat és az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás végrehajtásáról szóló 31/2003. (III. 27.) Korm. rendelet Az 1997. évi XXIX. törvény alapján járó, életelvesztés miatt megítélt kis összegű kárpótlások nem csupán az érintetteket háborították fel, hanem jogi problémákat is okoztak. A jogi probléma lényege abban állt, hogy voltak olyan sérelmek (így például a deportálás is), amelyek miatt lehetett egyfelől szabadságkorlátozás jogcímén kárpótlást igényelni, másfelől ha ugyanezen szabadságelvonás ideje alatt hunyt el a sérelmet szenvedett, az ő életének elvesztése miatt is igényelhető volt a kárpótlás. Ez részletesen úgy nézett ki, hogy az 1992-es alapjogszabály alapján ha valakinek a házastársa elhunyt a koncentrációs táborban, szabadságkorlátozás jogcímén nem a deportálásban töltött idő alapján számították ki a kárpótlást, hanem a jogszabály tartalmazott egy vélelmezett időt, amelyet alapul vettek a juttatás kiszámításakor. A törvényi vélelem szerint: ha a sérelmet szenvedett a deportálás ideje alatt meghalt 416
