IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Noszkó-Horváth Mihály: A szovjet kényszermunka intézménye a magyar kárpótlási jogszabályok tükrében és a vonatkozó kárpótlási iratok. VERITAS évkönyv 2018. 353-372.
A SZOVJET KÉNYSZERMUNKA INTÉZMÉNYE A MAGYAR KÁRPÓTLÁSI JOGSZABÁLYOK TÜKRÉBEN ... előírt határidőt megelőzően, kárpótlás megállapítására sajnos nem volt lehetőség. Az 1992. évi XXXII. törvény eredetileg előterjesztett javaslatában 1946. augusztus 1. lett volna a választóvonal, de egy módosító indítványnak köszönhetően ez megváltozott és így került bele a végső verzióba az egy évvel korábbi dátum. Erről folyamatról érdemes felidézni a Kormány nevében felszólaló dr. Balsai István igazságügyminiszter szavait: „Egyetlenegyet viszont szeretnék támogatni: a szovjet hadifogságba esett katonák jogosultságának elismerő kezdő időpontját illetően az eredeti javaslat szerint 1946. augusztus 1-jével szemben elfogadjuk azt, hogy 1945. augusztus 1-je legyen az a kezdő nap, hiszen fél évvel az ebből a szempontból a háború befejezését és a tényleges hadicselekmények befejezését követően a hadifoglyok elbocsátásának elodázása a nemzetközi egyezményekkel teljesen ellentétes és jogszerűtlen, semmiképpen nem magyarázható, tehát úgy kell tekintenünk a személyeket ettől az időponttól kezdve, mint akik már nem hadifogolyként, hanem az ott felsorolt jogcímek alanyaiként szenvedték el a szabadságelvonást.”21 Az 1945. augusztus 1. dátum vezérfonalként mindig megmaradt a kárpótlási eljárások során, sosem módosult, a kérdéssel még az Alkotmánybíróság is foglalkozott, de nem találta alkotmányellenesnek a szabályozást. E tárgyban kiemelhető a 996/B/2006. AB határozat, amelyben megismételték a személyi kárpótlásra vonatkozó alkotmányos alapelveket, és egyúttal állást is foglaltak a jogalkotó által meghatározott dátum alkotmányosságáról.22 21 http://www.parlament.hu/naplo34/200/2000132.html . (Letöltés ideje: 2018. november 14) 22 „[..] az 1945. augusztus 1-ei határidő (amelytől a szovjet hadifogságba esett katonát kényszermunkára hurcoltnak kell tekinteni) - alapja az, hogy a szovjetek nem csatlakoztak a hadifogoly-egyezményhez [...]. Ezért az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a hadifogoly egyezményekhez való csatlakozás, illetőleg ennek hiánya önmagában elegendő alap a különböző csoportképzésekre, a kategóriák szerinti különböző elbánást pedig nem lehet alkotmányosan kifogásolni. Az államnak szabadságában áll, hogy a politikai okból, jogtalanul kategóriáját rugalmasan kezelje, anélkül, hogy ez önkényes lenne.” In: 996/B/2006 AB határozat POLITIKAI REHABILITÁCIÓS NYUGDÍJ-KIEGÉSZÍTÉS A rendszerváltoztatást megelőzően politikai okból elszenvedett szabadságkorlátozások miatt, így szovjet kényszermunka miatti szabadságvesztések esetén is, nemcsak kárpótlást, hanem ún. politikai rehabilitációs nyugdíj vagy szociális ellátás kiegészítést is lehetett igényelni. Az ugyanazon sérelem miatt járó, de különböző ellátási formák egymástól függetlenül, de akár egyidejűleg is kérelmezhetőek voltak. E tárgykörben az alábbi jogforrások alapján volt lehetőség az ellátást igényelni: 363
