IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Noszkó-Horváth Mihály: A szovjet kényszermunka intézménye a magyar kárpótlási jogszabályok tükrében és a vonatkozó kárpótlási iratok. VERITAS évkönyv 2018. 353-372.
NOSZKÓ-HORVÁTH MIHÁLY Jogcím megnevezése Elutasító döntések száma (db) Helyt adó döntések száma (db) Helyt adó döntések száma és a megítélt kárpótlási összeg Özvegyi jogon Gyermek jogán Szülő jogán Testvér jogán Egyház Szovjet kényszermunka idején történt életelvesztés az 1997. évi XXIX. törvény alapján 8729 24 073 1558 db 17 673 db 37 db 4803 db 2 db 27 585 000 Ft 258 240 648 Ft 1 035 000 Ft 42 075 250 Ft 30 000 Ft Fenti táblázathoz kapcsolódó következtetések:- 8729 kérelem esetén elutasító döntés született, ennek több oka is lehetett, például a kérelmet benyújtó ügyfél nem tartozott a kárpótlási törvényben meghatározott jogosulti körbe, vagy az ügyfél nem tudta az elszenvedett sérelmet igazolni, vagy a sérelmet szenvedett a szovjet hadifogság idején ugyan, de 1945. augusztus 1. előtt hunyt el;- 24 073 esetben született helyt adó döntés, vagyis az elhunytak után ennyi személy részesült kárpótlásban. A 46/2000. (XII. 14.) számú AB határozat és az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás végrehajtásáról szóló 31/2003. (III. 27.) Korm. rendelet Az 1997.évi XXIX törvényben meghatározott, az élet elvesztése jogcímeken járó csekély összegű kárpótlás nemcsak a közvélemény felháborodását váltotta ki, hanem jogi problémákat is előhozott. Több esetben, így a szovjet kényszermunka kárpótlási jogcíme esetén is lehetett kárpótlást igényelni ugyanazon személy szabadságának a korlátozása miatt, illetve ha ezen időszak alatt elhunyt a sérelmet szenvedett„az ő életének elvesztése után is”. Ezekre az esetekre vonatkoztatva a 46/2000. (XII. 14.) számú AB határozat kimondta, hogy mivel a szabadságmegvonás miatti kárpótlás az elszenvedett sérelem idejéhez igazodott, előállt olyan eset, ahol a súlyosabbnak ítélt sérelem, az élet elvesztése miatt kevesebb összegű kárpótlást lehetett kapni, mint a szabadság korlátozása után, ez pedig alkotmányellenesnek, mert az egyenlő méltóságú személyként kezelés alkotmányos elvét sértette.18 Az alkotmányellenes helyzet 18 A témáról lásd bővebben a 46/2000. (XII. 14.) számú AB határozatot. 360
