IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Noszkó-Horváth Mihály: A szovjet kényszermunka intézménye a magyar kárpótlási jogszabályok tükrében és a vonatkozó kárpótlási iratok. VERITAS évkönyv 2018. 353-372.
NOSZKÓ-HORVÁTH MIHÁLY Hivatkozott alkotmánybírósági határozatban foglaltaknak a jogalkotó az 1997. évi XXIX. törvény8 rendelkezéseinek bevezetésével tett eleget, mivel elrendelte, hogy két - a többi szabadságelvonás köréből kiemelt, azoknál súlyosabbnak ítélt - szabadságkorlátozás miatt, a deportálás és a szovjet kényszermunka miatti korábban megítélt kárpótlásokat 10 %-kal ki kellett egészíteni hivatalból a kárpótlási hatóságnak.9 8 1997. évi XXIX. törvény az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szólói992. évi XXXII. törvény módosításáról 9 Az 1997. évi XXIX. törvény közlönyállapotának 2.§-a, jogszabály módosítás következtében jelenleg a 1992. évi XXXII. törvény 2/A. § és 2/B. §. 10 Az 1992. évi XXXII. törvény hatálybalépésének ideje. 11 A Magyar Közlönyben történő közzététele az 4/2002. (II. 15.) AB határozatnak. 4/2002. (II. 15.) AB határozat és egy újabb hivatalból lefolytatandó eljárás Az 1992. évi XXXII. törvény 6.§-ának (4) bekezdése az alábbi hatályos szöveget tartalmazta 1992. június 2.10 és 2002. február 15.11 között: „ha a jogerős ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de nem hajtották végre, a 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján járó kárpótlás összegét 20%-kal emelni kell.” A hivatkozott rendelkezés alapján a további 20 %-os emelés csak a semmiségi törvények folytán kárpótlásban részesültek juttatását emelte meg, ez alkotmányellenes helyzetet idézett elő, ezért az Alkotmánybíróság 4/2002. (II. 15.) számú határozatával megsemmisítette a vitatott rendelkezést. A döntésből az alábbi részletet emelném ki: „[..] ha a szovjet bíróság halálbüntetést szabott ki, de azt nem hajtották végre - s ez alapján foganatosították a szabadságelvonást -, a végre nem hajtott halálbüntetés nem teremt külön jogosultságot: kárpótlás csupán a kényszermunka után jár, amely a szabadságelvonásért járó kárpótlásnál 10%-kal több. Ezzel szemben - a 6. § (4) bekezdés alapján - a szabadságelvonásért járó kárpótlás összegét 20 %-kal kell emelni a 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott körben. Ezáltal ha a szabadságelvonás előzménye végre nem hajtott halálbüntetés a szabadságelvonásért járó kárpótlás mértéke a kényszermunkára hurcolásért járó kárpótlás fölé kerül (azonos történt homogén csoportképzéssel megsértette az egyenlő méltóságú személyként kezelés alkotmányos követelményét és ezzel alkotmányellenes diszkriminációt valósított meg. Mivel ezek a szempontok és megkülönböztető ismérvek többnyire irányadóak a Szovjetunióba történt kényszermunkára hurcolás eseteire is, az Alkotmány bíróság megállapította, hogy a 3.Kpt. 3. § (1) bekezdésének d) és e) pontjai alkotmányellenesek, ezért azokat megsemmisítette. „In: 1/1995. (II. 8.) AB határozat. 356
