IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Horváth J. András (szerk.): Budapest Főváros Levéltára - A városkaputól az ügyfélkapuig (Budapest, 2013) - Oldalszámok - 18

/

Építésügy, városrendezés, tervtári iratok adatbázis!

A modern értelemben vett építési engedélyezési eljárás Pesten és Budán egyaránt a 19. század első évtizedeiben alakult ki, így magánépületek terveivel és az építésükre vonatkozó hivatali iratokkal nagyobb számban ekkortól rendelkezünk. Budán az építkezésekre vonatkozó iratok többsége ebből az időszakból a tanácsi iratsorozatokban található, a magán- és középületek tervei az Építési Bizottmány (1810-1827,1832-1834) és a Szépítő és Építő Bizottmány (1850-1873) sorozataiban lelhetők fel.

Pest esetében első helyen említendő a tanács mellett 1804-től te-A Közmunkatanács címere

vékenykedő Pest Város Szépítési Bizottmány, amelyet József nádor (Madách tér) hozott létre a város fejlesztésére, szépítésének, rendezésének irányítására. Ennek helyébe 1861-től a Pest Városi Építő Bizottmány lépett. A városi szakhivatalok közül a városépítészet, illetve városrendezés területén a Pest Városi Mérnöki Hivatal

tevékenysége volt a legjelentősebb.

Óbudán a községi építkezésekre vonatkozóan a tanácsülés! jegyzőkönyvek, illetve iratok szolgáltatnak adalékokat. 1861-ben jött létre a tanács szerveként, a városkapitány elnöklete alatt az Építési Bizottság, amely a városegyesítésig tevékenykedett.

A három város említett szakbizottságainak fennmaradt terv- és iratanyaga (a pesti Szépítési Bizottmány iratainak kivételével) már digitalizálásra került, online elérhető adatbázisokban kutatható.

Pest, Buda és Óbuda közigazgatási egyesítését (1873) megelőzte a műszaki-városrendezési értelemben egységes város megteremtése. Az erre vonatkozó alapvető rendelkezéseket az az 1870-ben született törvény tartalmazza, amely egészen 1948- ig meghatározta a városigazgatás építésügyi-városrendezési ágazatának működését. A törvény létrehozta a Fővárosi

A Szabadság tér rendezési terve, 1900

Közmunkák Tanácsát, amelyben a kormány és az érintett városok képviselői egyenlő számban foglaltak helyet. E szerv közvetlen intézkedési joggal rendelkezett a városszerkezet alakítása tekintetében, s építésrendészeti fellebbviteli fórum volt. Az ülésjegyzőkönyvek teljes egészében fennmaradtak, az iratanyag azonban 1944-ig töredékes.

18