IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
egy halt volna meg csecsemőkorban. Mindezekből következik, hogy itt is inkább a halálozási anyakönyvek vezetésének kezdeti hanyagságára kell gondolnunk. Vajon fennmaradt-e ez a hanyagság később is? A kérdés megválaszolásához a halálozási anyakönyvek adataira fókuszáltunk, hiszen tudjuk, hogy ezek vezetése volt a plébánia számára a legkevésbé fontos. Ráadásul az elhunytak között találhatunk egy jól meghatározható csoportot, amelynek az adminisztrálása különösen is hiányos lehet, mégpedig a csecsemőké. Ök alighogy megjelentek a közösségben, egy éven belül el is távoztak onnan, így sem nevük, sem életük nem hagyhatott jelentős nyomot az egyházközség egészének életében. Ráadásul a kor egészségügyi viszonyai között igen magas volt a csecsemőhalandóság mértéke, így emiatt sem jelenthetett mindig könnyű munkát a szomorú esetek mindegyikének feljegyzése. Megnéztük tehát az egy éven aluli halálesetek szerepeltetését a halotti anyakönyveinkben, feltételezve azt, hogy ha ennek az életkori csoportnak az anyakönyvezése rendszeres, alapos munkára vall, akkor a lakosság más tagjainak számba vétele kapcsán sem lehettek nagy mulasztások a szári plébánián. A településünk népességszámából nyilvánvaló, hogy nekünk nem állt rendelkezésre akkora adathalmaz a vizsgálatunkhoz, mint például Benda Gyulának Keszthely kapcsán, így a mi eredményeinknél nem kalkulálhattunk azzal, hogy a nagy számok normális esetben kiegyenlítik egymást.26 Szár halálozási számaiban határozottabban jelentkezhetnek a helyi jellegű, akár néhány hétig tartó mortalitási hullámhegyek hatásai, így önmagában abból, hogy a matrikulák szerint egy adott évben dupla annyi embert temettek el, mint a következőben, nem kell feltétlenül anyakönyv-vezetési hibára gyanakodnunk. A korban az élet velejárójaként a tragikus események olykor hirtelen és gyorsan csaptak le: 1794-ben például csak december hónapban 23 gyermek halt meg Száron.27 Máskor viszont elkerülte a nagyobb baj a közösséget, és a kis lakosságszám miatt előfordulhatott, hogy ennél az értéknél kevesebben haltak meg összesen egy egész év alatt. Ez történt például két esztendő múlva, talán egyfajta kompenzációs hatásra is 1796-ban. Emellett befolyásolhatták a halálozási adatokat az országos, sőt európai méretű demográfiai válságok is, úgy, mint az 1738-1741. évi pestisjárvány, az 1780-1810 közötti európai demográfiai válság, az 1831. évi kolerajárvány vagy az 1847-es éhínség.28 26 Benda Gyula: A halálozás és halandóság Keszthelyen, 1747-1849. In: Történeti Demográfiai Évkönyv. (Szerk.: Faragó Tamás-Öri Péter) 2000. 125-131. o. 27 Ugyanebben a hónapban Üjbarkon mindössze egy személy halt meg. Viszont például az 1834. március 20-tól április 15-ig tartó napokban kizárólag egy és öt év közötti újbarki gyermekek haltak meg az egyházközségben, szám szerint tizenegyen... 28 Benda 2000. 148. o. Különösen is fontos volt számunkra tehát adatainkat évtizedes periódusokra osztani, hogy a halálozási görbe rapszodikusságát finomítsuk. Vizsgálati időtartományunk az 1753. év bejegyzéseitől kezdődik, mert úgy gondoljuk, az erre az évre 68
