IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kresalek Gábor (szerk.): Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997) - Erdmann Gyula: Ne tévesszünk utat! (Gondolatok az új levéltári törvény koncepciójáról)
Erdmann G yula ugyan osztott felelősséget írt elő, azaz az országos főhatóságok is saját területünkön kötelesek voltak - papíron - az irattári munka felügyeletére, gyakorlatilag azonban a levéltárak magukra maradtak a feladattal, méghozzá any agi-technikai-személyi feltételek nélkül. A tvr. végrehajtásához a kormányzat egyetlen plusz fillért sem adott. így, bár az iratkezelés és irattározás általános nívója javult, főként az államhatalmi, államigazgatási és jogszolgáltató szerveknél, míg a vállalatokat nem sok eredménnyel igyekezett a levéltáros szakma a számukra teljesen idegen tárgyi-tételes irattározásra szorítani. A levéltárak raktárak híján képtelenek voltak és jórészt ma is képtelenek iratátvételi kötelezettségüknek eleget tenni. A restaurálásra, konzerválásra, fertőtlenítésre és mikrofilmezésre szoruló, egy jelentősebb tömegű iratanyag sorsa a mai technikai és anyagi ellátottság mellett csakis a pusztulás lehet. Becslés szerint ma mintegy 50 ezer ifm. levéltári anyag vár levéltárba szállításra, 18 ezer ifm-nyi már levéltárban őrzött anyag igényelne restaurálást s közel 50 ezer ifm-t kellene biztonsági, védelmi okokból mielőbb mikrofilmre venni... Egyértelmű: a nemzeti vagyon egy részét a megsemmisülés fenyegeti. Ez annak ellenére is igaz, hogy 1969 után a tanácsi kezelésbe került megyei levéltárak javuló anyagi és technikai kondícióba kerültek (természetesen korántsem azonos szinten, jelentősek az eltérések). A javuló kondíció csak a követelményektől való elmaradás ütemének némi mérséklésére volt elegendő. Ilyen helyzetbe jutva, ma 1992-ben, amikor a tulajdonjogi, és más politikai, gazdasági változások közepette vagyunk, s átfogóan változik a jogszabályi környezet, nézetem szerint helyes és indokolt a levéltárügy új törvényes szabályozásának kezdeményezése, akkor is, ha tudjuk, hogy például az informatikai törvény, az esetleges ügyviteli törvény, a közérdekű adatok nyilvánosságát, illetve a személyi adatok védelmét biztosító törvények még váratnak magukra. Ma viszonylag kedvező a levéltáros szakma helyzete annyiban, hogy a kárpótlási törvények végrehajtása, a közelmúlt történeti forrásbázisára irányuló figyelem valamelyest az érdeklődés körébe 45
