IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
katolikus szertartás szerinti temetéssel „megszentelt földbe” a halott.6 Azonban volt egy könnyen alkalmazható gyakorlat a fenti helyzet elkerülésére, amelyet nyilván a 18-19. századi szári emberek is ismertek: az újszülöttet szükség esetén nemcsak egyházi személy, hanem gyakorlatilag bárki megkeresztelhette. Ez jelenthette a születéskor jelenlévő és a szentség kiszolgáltatásában vélhetően gyakorlott bábát, de akár bármely családtagot is, így az újszülött akár a világrajövetele első perceiben is áteshetett a keresztség felvételének szertartásán. Az ehhez hasonló úgynevezett szükségkeresztség7 lehetősége a mai napig fennáll a római katolikus egyházban.8 6 Vö.: Imhof, Arthur E.: Elveszített világok. Hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat - és miért boldogulunk mi ezzel oly nehezen... Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 170-186. o. [1983] 7 Magyar Katolikus Lexikon. Keresztelés szócikk. http://lexikon.katolikus.hu/KZkeresztel%C3%A9s . html Letöltés ideje: 2020. 06. 20. 8 „A keresztség rendes kiszolgáltatója a püspök és a pap, valamint a latin Egyházban a diakónus is. »Szükség esetén bárki, még a meg nem keresztelt ember is keresztelhet a szentháromságos keresztelési formulát alkalmazva.« A megkívánt szándék azonban az, hogy azt akarja tenni, amit az Egyház a kereszteléskor tesz. E lehetőség alapját az Egyház Isten mindenkire vonatkozó üdvözítő akaratában és abban látja, hogy a keresztség feltétlenül szükséges az üdvösséghez.” A Katolikus Egyház Katekizmusa. 1256. 1997. https://archiv.katolikus.hU/kek/kek01210.html#N7 Letöltés ideje: 2020. 06. 20. 9 MNL OL Mikrofilmtár A0411-A0412. Bicske anyakönyvei. 10 A trienti zsinat 1563-ban kötelezővé tette minden katolikus plébániának az anyakönyvek vezetését. Lásd erről például: Fügedi Erik: Római katolikus anyakönyvek Magyarországon 1895-ig. In: Történeti statisztikai tanulmányok 4. (Szerk.: Dányi Dezső). KSH, Budapest, 1980. 217-230. o. 11 A szári plébánia alapításának évét több forrásunk is alátámasztja. Lásd pl.: Kummer György retrospektív településtörténete Historia Domusban. Szári Keresztelő Szent János plébánia irattára. Székesfehérvári Püspöki Levéltár. (A továbbiakban: SzfPL) Kézirattár. Kuthy István Plébániatörténeti Anyagygyűjtése. Szár. SzfPL. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek. Szár. Canonica Visitatio 1763. Szár. MNL OL Eszterházy család iratai. P 198-Fasc.61. Püspöki levél Mulay Mihály kinevezésével kapcsolatban. Dóka Klára: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa. 3. Székesfehérvári Egyházmegye, Budapest, 1997. 69. o. Szári személyek első anyakönyvi említése a bicskei plébánián történt. A betelepítés megkezdése utáni hat évben (1729-1735) ugyanis az ottani egyházközséghez tartoztak a templommal és plébániával akkor még nem rendelkező szári hívek.9 A bicskei matrikulákban az újjáépülő Száron született első gyermekek és megházasodott párok adatait találtuk meg, a halálozások között nem fedeztünk fel szári emberről hírt adó bejegyzést. Ennek az is lehetett az oka, hogy a 18. század plébánosai számára az egyházba való belépés regisztrálása bírt igazán nagy jelentőséggel, így kezdetben Száron is csak a születési anyakönyvek vezetésével tettek eleget a trienti zsinat határozatainak,10 rögtön a plébánia felállításának évétől (1735).11 A tendencia, amely szerint a plébániák később kezdik el a házasodási és halálozási anyakönyvek vezetését, mint a születésiekét, jellemző volt Magyarorszá63
