IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.

Schwein inger

Péter

Forrásismereti tanulságok Szár község helytörténeti kutatásából (1729-1850)

Bevezetés

Egy település történetének tanulmányozása, egy család múltjának feltárása sok esetben komoly érdeklődésre számító, identitásképzésben sem elhanyagolható jelentőségű folyamat. Sőt a gyermekek körében például felfokozott érdeklődésre számíthat a lokális témaköröket órájába emelő történelemtanár is.1

Talán éppen a terület népszerűségének súlya alatt különösen is fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy még az anyakönyvek és az összeírások sem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot. Jelenlegi írásunkkal célunk felhívni a figyelmet a hely- és családtörténet terén elsődlegesen használt források kezelésének veszélyeire, és megoldási javaslatokat kínálni az érvényességük vizsgálatára.

1 Schweininger Péter: Helytörténet hatodikban. In: Történelemtanítás. 08-01-08. https://www.folyoirat

.

tortenelemtanitas.hu/2017/10/schweininger-peter-helytortenet-hatodikban-08-01-08/ Letöltés

ideje: 2021. 07. 28.

2 MNL FML IV.-3.-c

Fejér

Vármegye Közgyűlésének Iratai - Urbárium, Szár. Historia

Domus, (kézirat

ban).

3 Dóka Klára: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa. 3. Székesfehérvári Egyházmegye, Budapest, 1997. 69. o.

Ehhez a Fejér megyei Szár község 1729 és 1850 közötti népességtörténetét feldolgozó vizsgálataink forrásaiból hozunk néhány példát. A Vértes mellett elterülő falu a török időkben teljesen elnéptelenedett. A hosszú évtizedekig lakatlanul álló helység betelepítését az új földesúr, a tata-gesztesi uradalom birtokosa, gróf Esterházy József kezdeményezte. 1729-ben érkeztek az első telepesek,2

a plébánia 1735- ben kezdte meg működését a községben.3

A faluközösség etnikai, vallási és jogi 61