IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
óra keretében valamennyit elmondjon a családfakutatásról, annak lehetőségeiről és jelentőségéről. Ha szerencsénk van, jön olyan diák is, aki már konkrét nevekkel rendelkezik és lehet, hogy már valamilyen minimálisan elkészített családfája is van. A foglakozásokat 45-60 perces órák keretében szoktuk megtartani, de előfordult már 90 perces óra is. Van egy másik foglalkoztató füzet is, ami mélyebb ismereteket hordoz. Ez már a középiskolásoknak és a felnőtteknek szól. Gyakorlatilag a családtörténeti kutatásokra, családfakutatásra épül és néhány levéltár már tartott ingyenes, néhány alkalomból álló továbbképzést ezzel kapcsolatban. A 2020-as évben tervezett volna intézményünk is ilyet tartani, de ez sajnos a járványhelyzet miatt elmaradt. Egyelőre még csak a levéltár honlapján van egy Hetedíziglen aloldal, és oda töltjük fel a kollégák által írt segédanyagokat, valamint a tapasztalatokat a levéltár-pedagógiáról. Az egyik levéltár-pedagógiai foglakozásunk anyaga az 1715-ös összeírás. Ezt a foglakozást még a projekt előtt készítettem egy csolnoki levéltár-pedagógiai óra keretében. Ez azért volt hasznos, mert a faluban a lakosság nagy része német nemzetiségű és az 1947-es kitelepítések nem érintették úgy őket, mint például a szomszédos Máriahalmot, Dorogot vagy Leányvárt és itt csak minimális volt a kitelepítettek száma. Az összeírásból már lehet látni, hogy a betelepítés során milyen nevű lakosok jöttek a községbe. Mellette vittem még egy leányvári települési összeírást, hogy összekössem, hogy milyen hasonlóság és különbség van a két településnél a betelepítési forrás adottságaival kapcsolatban. Ez utóbbi egy 1757-es összeírás, és itt már látni a neveknél, hogy mennyi volt a német és mennyi a magyar lakosság aránya. És végül az egykori budai apácakonvent birtokához tartozó Leányvár település szőlőinek összeírást is bemutattam a 18. század második feléből, amiből csak a neveket lehetett kihámozni, konkrét adatok nem tartoznak hozzájuk. Általában az összeírásoknál arra fel lehet készülni, hogy maximum csak nevek vannak benne. A csolnoki óra esetében fontos szerep volt az ősök által betöltött tisztség ismeretének, mert a képviselőtestületi jegyzőkönyvek nálunk vannak a levéltárban Esztergom vármegye majdnem mindegyik községére vonatkozólag. Kellemes érzés szokott lenni, ha egy 19. század legvégéről, 20. század elejéről keletkezett jegyzőkönyvi oldalt elviszek és van ott, aki felismerte valamelyik családtagjának a nevét. Igaz, csak a név volt benne, születési, halálozási adatok nélkül. De már azt is jó volt, hogy szerepel egy jegyzőkönyvben és megtudta, hogy a képviselőtestületben milyen tisztséget töltött be. Én a projekt egyik legjobb részének tartom a levéltár-pedagógiai részét. Az általános iskola 7. és 8. osztályától szoktuk ajánlani inkább, mert az már nagyon jó, hogy egy 13-14 éves gyermek megismerkedik azzal, hogy a közgyűjteményekben mi található. Talán érdekelni is fogja, hogy a családja honnan jött és mit csináltak az ősei. 58
