IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
ba. A 20. század második felében keletkeztek az úgynevezett kuláklisták is, melyek a megyében élő közép- és gazdagparaszti rétegét vették lajstromba. • Úrbéri tabellák: az 1767 és 1774 között folyt úrbérrendezés során elvégezték az adófizető jobbágyok összeírását. A procedúra során írásba foglalták a jobbágyok és a földesúr közötti viszonyt, vagyis a jogokat és a kötelezettségeket. • Gyászjelentések: az ilyen forrásokat egykoron szomorúlevélnek, szomorújelentésnek is nevezték, ezt ma gyászjelentésnek hívjuk. • Katonaállítási listák: az állandó hadsereg felállításához, vagy annak kiegészítéséhez készült személyi nyilvántartások között újoncozási, sorshúzási, elbocsátási, felülvizsgálati, utóállítási lajstromok is szerepelnek. A listák magyar, német és latin nyelven íródtak. Levéltár-pedagógia A Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára tanórán kívüli oktatási programjainak legfőbb célja, hogy a megye különböző korosztályú diákjainak minél szélesebb köre megismerje az általunk őrzött értékes forrásanyagot, a levéltár feladatait és közigazgatási funkcióját. A levéltári foglalkozások során a lexikai tudásanyag megszilárdításán túl igyekszünk játékos, interaktív feladatok megoldásával az itt megszerzett ismereteket elmélyíteni, illetve erősíteni a programban részt vevő diákok lakóhelyükhöz való kötődését, kulturális érzékenységét és a kreatív képességeiknek a kibontakozását továbbá segítséget adtunk a kutatással kapcsolatos kezdő lépések megtételében, igyekeztünk eléjük tárni a legjellemzőbb forrástípusokat, és tippeket adtunk a hatékony munkához. A korábbi évekhez hasonlóan arra is volt példa, hogy kollégáim „települtek” ki az iskolákba, ahol egyszerre több osztálynak is meg tudták tartani a foglalkozásokat (kisebb iskola esetében például a 7-8. osztály számára, míg nagyobb, városi iskola esetén pedig párhuzamos osztályok számára összevontan). Ez irányú feladatellátásunk természetesen szervesen illeszkedik a Magyar Nemzeti Levéltár családtörténeti projektjének levéltár-pedagógiával kapcsolatos részéhez is. A projekt „ötletgazdái” úgy gondolták, hogy érdemes külön-külön megszólítani az általános és középiskolába járó gyerekeket, felkeltve bennük a vágyat, hogy minél jobban elmélyedjenek családjuk múltjában. A diákoknak előbb természetesen az idősebb rokonaik, főként a nagyszülők „faggatásával”, az otthon fellelhető „források” (anyakönyvi kivonatok, iskolai bizonyítványok, egyéb hivatalos iratok és - nem utolsó sorban - régi családi fotók) böngészésével kell kezdeni a kutatómunkát. A nagyobb felkészültséget, tapasztalatot igénylő önálló levéltári kutatás pedig a második lépés lehet a múltba vezető úton. Az általános iskolások- 56
