IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Nyerges András (szerk.): Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993) - Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Titkos-e a titkos örökbefogadás?
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika Titkos-e a titkos örökbefogadás? Azt gondolom, az örökbefogadásról elmondható, hogy mindig a közvélemény középpontjában állt, mint az egyik legfontosabb családpótló jogintézmény. Az örökbefogadást, különösen a külföldi örökbefogadást gyakran övezi — néha indokolatlan — felhang, amit részben orvosolt a Családjogi törvény 1995. évi módosítása. A Családjogi törvény ezen módosítása szűkíti a külföldi örökbefogadást, amikor kimondja, hogy külföldi örökbefogadásra csak azon állami gondoskodásban élő gyermekek esetén van jogi lehetőség, ha a hazai örökbefogadásukat nem kezdeményezték vagy az nem vezetett eredményre. Kicsit visszapörgetném az idő kerekét, tekintettel arra, hogy nem csupán az örökbefogadás jogintézményét kell újra áttekintenünk, hanem a gyermekvédelem egészét. A gyermekek védelmét szolgáló intézményrendszer minden szempontból megérett a reformra, sőt bizonyos értelemben késésben is vagyunk, hiszen a jelenleg hatályos szabályozás jogi környezete megváltozott, a diszharmónia egyértelmű. Előzményként azt mondanám el, hogy 1989. november 20-án megszületett a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény, amit az Országgyűlés az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki. Ez az Egyezmény gyermeki jogként mondja ki többek között azt is, hogy minden gyermeknek joga van a vérszerinti származása, vérszerinti családja megismeréséhez. A gyermekvédelem kihívását jelentette az is, hogy megszületett a személyes adatok védelméről szóló törvény, amelynek kapcsán a gyermek-57
