IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Nyerges András (szerk.): Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993) - Tóth Gábor Attila: Közegészségügyi célú adatkezelés és az AIDS
Tóth Gábor Attila lentőlap, és azt sem, mely adatokat kell feltüntetni rajta. Valójában ez egy rózsaszínű levelezőlap, amely egy oldalnyi személyes adatot tartalmaz, s amelyet az orvosnak két helyre kell elküldenie: egyrészt az Országos Közegészségügyi Intézetbe, másrészt a helyi járványügyi hatósághoz. Az utasításból az is kiderül, hogy nemcsak ez a két hatóság és a kezelőorvos tartja nyilván az AIDS-betegeket, hanem a megyei járványügyi hatóságokhoz, a Központi Statisztikai Hivatalba, a Népjóléti Minisztériumba, a Haematológiai Intézetbe és a Bőr- és Nemikórtani Intézetbe is eljutnak (eljuthatnak) az AIDS-betegek adatai. Tehát egy 30 éve kiadott utasítás lehetővé teszi, hogy teljesen eltérő célokból több mint fél tucat állami szerv nyilvántartsa a betegek személyes adatait. (Azt persze nem tudhatjuk, hogy vajon mindenütt vannak-e nyilvántartások, vannak-e információk az AIDS-betegekről.) Az utasítás ráadásul nem jogszabály, ezért az állampolgárok információs önrendelkezési jogát korlátozó lényeges szabályokat nem tartalmazhatná. Emellett az utasítás a magánorvosokat semmire nem kötelezi... Mindezzel azonban még nem értünk az erdő belsejébe. 1988-ban a jogalkotó felismerte, hogy a HIV-pozitivitást nem lehet „beszuszakolni" a többi fertőző betegség közé, hanem önálló jogi szabályozást igényel, ezért született egy miniszteri rendeletet, amely a HIV-pozitívok szűrésével és gondozásával foglalkozik. (Megjegyzendő, hogy e rendelet szerint minden orvos köteles elvégezni vagy elvégeztetni a szűrését azoknak a pácienseinek, akiknél a HIV-pozitivitás gyanúja felmerül.) E rendelet adatkezelési szabályai egyfelől adatbejelentési kötelezettséget írnak elő az egészségügyi hatóságok felé, másfelől előírják, hogy mind a vérvételt végző orvos, mind a laboratórium tartsa nyilván a szűrésre jelentkezők személyes adatait. A vérvételt végző orvos a természetes személyazonosítók alapján, a laboratórium pedig a személyi szám alapján. 41
