IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Nyerges András (szerk.): Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993) - Hajdú Tibor: A kutatás engedélyezése az 1980-as évek levéltári anyagaiban
Hajdú Tibor metországig ugyancsak aspiránsok, hogy a közelmúlt magyar témájából írják meg kiváló műveiket. Végül pedig elvi probléma, hogy noha a rendelet, amely a kuratóriumot létrehozta, kutatás engedélyezéséről szól, de miután cenzúra Magyarországon nincsen, tehát a publikálást nem engedélyezi senki, vagy nem tiltja semmi. Tudatában vagyunk annak, hogy amikor kutatási engedélyt adunk ki, voltaképpen publikációs engedélyt adunk, tehát egy nem létező cenzúra funkcióját töltjük be — bármennyire is kínos ez —, mert hiszen, ha valakinek csak az lenne az óhaja, hogy elolvas egy anyagot, esetleg készít arról egy egyetemi szakdolgozatot, amit a tanára fog látni, hát akkor ugyan kit érdekel, miféle iratokban vájkál. A probléma akkor kezdődik, amikor publikálja is. És itt szeretnék visszautalni Halmai kollégánk előadásával kapcsolatban egy olyan nagy problémára, ami tulajdonképpen az itt tárgyalt összes témákra sötét árnyékot vet. Nevezetesen arra, hogy a mai törvénykezési gyakorlat, a mai állami retorziók, vagy szankciók gyakorlata olyan laza, hogy voltaképpen a levéltár, az irattermelő szerv, vagy ez a kuratórium az előtt a kellemetlen dilemma előtt áll sokszor, hogy vagy kezdetben akadályozom meg, tehát egyszerűen nem engedem meg valakinek, hogy kutasson, és akkor ebből nem lesz probléma, vagy pedig, ha szabad folyást engedek neki, akkor tulajdonképpen már soha többé ne szólhassak bele abba, mi fog történni. Egyetlen pikáns példát hadd említsek meg. Miközben féltve óvjuk, vagy egyes jogászok szerint túlságosan féltve óvják a személyiségi jogokat, megjelenik egy negyedik köteténél tartó vastag kiadvány, mely mindezekre a személyiségi jogi szempontokra egyáltalán nem látszik tekintettel lenni. A kiadvány kiadója maga a Legfelsőbb Bíróság. Nem tudom, kinek a feladata lenne jogrendszerünkben a Legfelsőbb Bírósággal szemben fellépni, de tény, hogy ilyen fellépés más sokkal kisebb faktorokkal szemben sem történik. 37
