IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Csendes László: (Disz)kontinuitások. Az adatvédelem és a múlt feltárásának konfliktusa a Securitate Archívumát Vizsgáló Nemzeti Tanács munkájában

(Disz)kontinuitások ■ 169 személyek hozzájárulásának kérését és olyan adatvédelmi biztos kinevezését, aki felhívja az érintett személyek figyelmét a fennálló adatvédelmi kockázatokra és ellenőrzi az egyes adatvédelmi szinteket. Ezenfelül a Nemzeti Felügyeleti Ható­sággal is konzultálunk a személyes adatok feldolgozása során, hogy választ kap­junk az általános adatvédelmi rendelet értelmezésének legfőbb problémáira. A Tanács az általa kezelt archívumokat a nemzeti emlékezet kulcsfontosságú részének, tehát fontos örökségnek tekinti, és ilyen minőségben igyekszik meg­védeni és megőrizni a román történelem e szeletét az utókor számára. Ezért is használunk az intézményi gyakorlat során és egyre nagyobb mértékben digitali­zált dokumentumokat, elektronikus másolatokat és online hozzáférést biztosító eszközöket, hiszen ilyen formában felgyorsíthatjuk a másolatok kibocsátását, valamint elősegíthetjük a valós történelmi információk szélesebb körben törté­nő terjesztését is. A Tanács főbizottsága, ismertebb nevén a Kollégium tizenegy tagból áll (be­leértve az elnököt, alelnököt és a titkárt is). A Kollégium kutatási felhatalmazást ad a Tanács archívumát tanulmányozó kutatók számára,11 de egyúttal érvényesí­tenie kell azt az alkotmányos elvet is, miszerint a cenzúra minden formája tilosé Amennyiben a kutatók másolatot kérnek az általuk megtekintett dokumentu­mokról, a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül kiadjuk az akkre­ditált kutatáshoz szükséges iratok másolatait, melyekben anonimizáltunk minden olyan információt, amely károsan érintheti az iratokban említett személyek privát szféráját, családi életét vagy magánéletét. Ez az egyetlen lehetséges „biztosítéka” annak, hogy a Tanács megvédje az érintett személyek jogait és szabadságát. A volt politikai rendőrség iratait kezelő hatóságok intézményi gyakorlatá­ban az anonimizálás módszere volt és maradt a „harmadik személyek” adat­védelmének legfőbb eszköze. A Tanács nem tudja irányítani vagy ellenőrizni a Securitate-ir^tokkal kapcsolatos nyilvános párbeszédet, hiszen ez lehetet­len, azonban meg kell akadályoznia a személyes adatokkal való visszaélést.13 hovatartozás, a politikai vélemény, a vallási vagy világnézeti meggyőződés, az egészségügyi ál­lapot, a szexuális élet vagy a szexuális orientáció. Az adatok másodlagos feldolgozására vonat­kozó intézményi előírásokhoz lásd a 6. cikk (4) bekezdését és az (50) preambulumbekezdést. 11 2/2008. számú határozat (XII. 2.) a Securitate Archívumát Vizsgáló Nemzeti Tanács szerve­zetéről és működéséről szóló rendelet elfogadásáról, 39. cikk. 12 Románia Alkotmánya, 30. cikk (2) bekezdés. 13 Félreérthető és vitás helyzetet eredményez, ha a kutatók nem veszik figyelembe a különleges adatokkal kapcsolatos jogi korlátozásokat, illetve ha az intézményi gyakorlatban nem egyér­telmű az anonimizálás módszerének értelmezése.

Next

/
Thumbnails
Contents