IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Gregor Jenus: Az általános adatvédelmi rendelet: mérföldkő az adatvédelem terén, vagy csak egy zavart keltő rendelet? A szlovén levéltárak tapasztalatai az általános adatvédelmi rendelet és a különleges (érzékeny, szenzitív) személyes adatok védelmének terén, különös tekintettel a totalitárius politikai rendszerek iratanyagára
158 ■ G regor Jenus tekintőbben bánjanak a rájuk bízott adatokkal és bevezessék a személyes adatok védelméhez, valamint a tudományos vagy történelmi kutatás elősegítéséhez szükséges biztosítékokat. Mindenesetre egyelőre a jövő kérdése, hogy a társadalom szempontjából az általános adatvédelmi rendelet milyen hosszú távú következményekkel fog járni. Összefoglalás A rendkívüli technológiai fejlődés és a globalizáció korában egyre fontosabbá válik számunkra, hogy megvédjük személyes adatainkat. Az adatvédelem egyre inkább globális kérdéssé válik, ezért az Európai Parlament és az Európai Tanács kiemelt figyelmet szentelt az adatvédelemnek, amely az uniós napirendre is felkerült. Ennek eredményeként 2016 áprilisában az Európai Unió elfogadta az általános adatvédelmi rendeletet, amely heves vitákat váltott ki. A nyilvánosság előtt mérföldkőként állították be az általános adatvédelmi rendeletet, de vajon valóban mérföldkő az adatvédelem terén, vagy csupán egy zűrzavart keltő rendelet? A levéltári intézmények számára az archív anyagokban található személyes adatok kezelése nem újdonság. A szlovén közlevéltárakban a különleges személyes adatok védelmének kérdése két szinten is felmerült: a már meglévő archív anyagok kapcsán, illetve a különböző iratkeletkeztető szervek kapcsán. Az első esetben a szlovén levéltárak az 2014-es módosított levéltári törvénnyel összhangban már bevezették a személyes adatok védelméhez szükséges biztosítékokat, beleértve az anonimizálást is. A második esetben azonban az érintett anyagok és a bennük található személyes adatok fokozott veszélynek vannak kitéve, különösen azok az anyagok, melyekkel szemben az általános adatvédelmi rendelet értelmében érvényesíthető lenne az „elfeledtetéshez” való jog. Az általános adatvédelmi rendelet és a szlovén jogszabályok értelmében a szlovén közlevéltárak határozzák meg, hogy az iratkeletkeztető szervek milyen módon kezelhetik az archív anyagnak minősülő iratokat. A közjogi jogalanyoknak az illetékes közlevéltárak útmutatása, más néven írásos szakmai instrukciói alapján kell kiválasztaniuk a nyilvántartásaikban lévő archív anyagokat. A természetes személyek akkor kérhetik a közjogi jogalanyok nyilvántartásában szereplő személyes adataik törlését, ha az adott nyilvántartás az illetékes közlevéltárak írásos szakmai instrukciói alapján nem minősül archív anyagnak. Más szóval az általános adatvédelmi rendelet 17. cikkének (3) paragrafusában előírt „elfeledtetéshez való jog” nem alkalmazható olyan esetekben, melyekben az ille
