IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.

A két háború közötti időszakban az útlevelek nyilvántartását 1922-ig a megyék vezették, később elsősorban a járási hivatalok tartották nyilván. Bár az említett dokumentumok nem maradtak fenn teljes mértékben, mégis kombinálhatok más külföldi eredetű dokumentummal, mint pl. az európai kikötőkön keresztül szállí­tott utasok névjegyzékeivel, az Ellis Island-i Amerikai Bevándorlási Hivatal statisz­tikáival stb., melyek digitalizált formában az interneten is elérhetőek. A lakosság egyik külön csoportja a nemesség volt. Genealógiai kutatásának a múltban a legnagyobb figyelmet szentelték, ami kitűnik a valamikori vármegyék által végzett nemesítéssel kapcsolatos vizsgálatokból. Több régebbi, néhány kötetes magyar kiadvány létezik a 19. századból, melyek viszonylag részletes genealógiai adatokat szolgáltatnak a legtöbb nemes családról Magyarország területén. Ennek ellenére még mindig léteznek olyan dokumentumok, amelyeket eddig nem hasz­náltak fel a kutatásban, ezek helyesbítést, pontosítást nyújthatnak a meglévő isme­retekhez. Ezt a célt szolgálja majd a már említett, Szlovákiában őrzött címeresleve­lek összeírása is. A nemesség genealógiai kutatásához szükséges dokumentumok is ugyanúgy, mint más dokumentumtípusok, több megyei levéltári állag részei, különösen az ún. nobilitaria (nemességi iratok), melyek nemesség összeírásokat, illetve nemességvizsgálatokat tartalmaznak. A vizuálisan legszebb dokumentu­mok között szerepelnek az eredeti címereslevelek, számosabbak azonban a címe­reslevelek leiratai. Szakolczay Mártonnak és családjának IL Mátyás által 1609. augusztus 10-én kiadott címereslevele (Nyitrai Állami Levéltár) Részei a megyék levéltári fondjainak, különleges oklevéltáraknak, de a fennmaradt családi fondoknak is. Ezek az egységek a szlovákiai állami levéltárakban a legré­32

Next

/
Thumbnails
Contents