IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Haraszti Viktor: Levéltári kutatás, publikáció. Korlátok és lehetőségek az adatvédelem primátusában
106 ■ Haraszti Viktor nézetek, a legnagyobb fokú megengedés igényén át2 a levéltár szerepének megkérdőjelezéséig.3 Az egymással versengő alapjogok esetében az információszabadságot, beleértve a tudományos kutatás szabadságát egy másik alapjog, a személyes adatok alkotmányos védelme korlátozhatja ugyan, de a korlátozásnak az alkotmányos alapjogok korlátozásánál meglévő alkotmányos követelményeknek is meg kell felelni. Majtényi László megfogalmazásában: „A modern társadalomban az állam legyen a polgárok számára áttetsző, átlátható. Ezt biztosítja az információ szabadságjoga, miközben a polgár maradjon átláthatatlan, az állam számára különösen.”4 Az Alkotmánybíróság máig ható érvényű 34/1994. (VI.24.) sz. határozatában a közérdekű adatok nyilvánossága, az információszabadság és a tudományos megismerés, a kutatás szabadsága közt koherens kapcsolatot állapított meg. Ügy az információszabadság, mint a tudományos élet szabadságának korlátozása esetében megállapította az Alkotmánybíróság, hogy „szükségtelen, elkerülhető és a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan korlátozás alkotmányosan megengedhetetlen, ezért alkotmányellenes.” Az alkotmánybírósági döntés talán legvitatottabb része a kutatói minőség megkövetelésével kapcsolatos. Az Alkotmánybíróság döntését az Alkotmány (1949. évi XX. tv.) tudományos élet szabadságát garantáló 70/G. § (1) bekezdésére vezette vissza. „Vagyis a tudományos élet szabadsága mindenkit megillet ugyan, azaz mindenkire vonatkozik, a szabadság konkrét jogosultjai ugyanakkor meghatározhatóak.” Más megfogalmazásban: „A tudományos élet szabadsága tehát magába foglalja a tudományos kutatáshoz és a tudományos igazságok és ismeretek terjesztéséhez való szabadságjogot, amely tágabb értelemben a véleménynyilvánítási Amit az AB is elutasított 34/1994. (VI.24.) határozatában: „Nem tekinthető megalapozottnak, és alkotmányosan nem támasztható alá az indítványozónak az az álláspontja, amely szerint alkotmányos követelmény lenne a közgyűjteményeknek és a levéltáraknak a nyilvánosság előtti korlátlan megnyitása (a kutatás szabadságának korlátlan biztosítása).” „A személyes adatoknak levéltárba továbbítása súlyos kényszerintézkedés, amelynek jogszerűségét, emberségességét, valamint tisztességességét célszerű lenne megvitatni. Az információs önrendelkezés elvével nehezen fér össze, hogy az adatkezelés céljának elérése után, a megfelelő, törvényes őrzési idő elteltével, az adatvédelmi törvényben leírt kötelezettséggel ellentétben az adatokat nem törlik, hanem levéltárba továbbítják, amely gyakorlatilag a potenciális nyilvánosságra hozással egyenértékű.” Dr. Alexin Zoltán - dr. Ábrahám László: Az információs társadalom viszonya az információhoz in: Élet és irodalom, LII. évfolyam 43. szám, 2008. október 24. Majtényi László: AZ alkotmányos alapjogok és a kutatás szabadsága. Levéltár és nyilvánosság. Szerk.: Kresalek Gábor Bp., 1992. 57.
