IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
rak székhelyein. A bennük lévő adatokra már nem vonatkoznak a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok rendelkezései. Az általában 1906 utáni időszakból származó állami anyakönyvek jelenleg az anyakönyvi hivatalokban találhatók. Az illetékes anyakönyvi hivatal hatáskörébe azok a községek tartoznak, melyek az anyakönyvi körzetet alkotják. Csupán betekintés formájában, illetve születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatok készítése által lehet használni őket, de ennek feltétele a rokoni kapcsolat igazolása, mivel az ilyen típusú dokumentumokra időbeli szempontból a személyes adatok védelméről szóló törvény vonatkozik. Feltételezzük, hogy az 1906-1918 közötti állami anyakönyveket az anyakönyvi hivatalok a közeljövőben átadják az állami levéltáraknak. További egyetemes forrásnak tekintendők a népszámlálásokból fennmaradt népszámlálási ívek. Lehetőség van az 1857-ből és 1869-ből származó népszámlálási ívek felhasználására, melyek a megyék, illetve városi tanácsok fondjainak önálló állagait képezik. A fent említett népszámlálások egyike sem maradt fenn teljes mértékben Szlovákia egész területéről. Az 1857-ből származó ívek főleg az ország keleti részén lévő állami levéltárakban találhatók: Kassán (Abaúj-Torna vármegye) és Eperjesen (Sáros vármegye). Viszont az 1869-es népszámlálási ívek nem maradtak fenn a Zsolnai Állami Levéltárban található megyék fondjaiban (Liptó vármegye, Árva vármegye, Trencsén vármegye I és Turóc vármegye), de a Pozsonyi Állami Levéltárban sem (Pozsony vármegye I). Az ebből a népszámlálásból származó ívek jelentősége a rögzített adatok egyediségén kívül abban rejlik, hogy minden egyén születési helyére vonatkozó adatait tartalmazzák, ami fontos az elődök kutatásában a migráció nyomon követése szempontjából. 1919-ben népszámlálást hajtottak végre, melyből azonban csak Nyitra megye néhány járásából maradtak fenn a népszámlálási ívek. Ezeket a Nyitrai Állami Levéltár őrzi. Az 1920 utáni időszak népesség-összeírásait a Szlovák Nemzeti Levéltár külön levéltári fondként tárolja. Míg az 1921-es népszámlálásból csak egy kevésbé használható töredék maradt fenn, addig az 1970-es népszámlálás kivételével a többi már szinte teljesen rendelkezésre áll. Vonatkoznak azonban rájuk a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok. Ebben az évben jár le a 90 éves időtartam, amely megakadályozta a nyilvános hozzáférést az 1930-as népszámlálás személyes adataihoz. További források olyan adatokat tartalmaznak, melyek csak a népesség egy meghatározott részére vonatkoznak. Ezek elsősorban különféle összeírások, amelyekben általában a családfők, háztulajdonosok, illetve azok használói találhatók. Ide tartoznak az adóösszeírások, amelyek azonban a genealógiai kutatás esetében korlátozott jelentőségűek, mivel a bennük foglalt személyeket nem lehet megbízhatóan azonosítani. Közülük a legrégebbiek, melyek Szlovákia területére vonatkoznak, a Magyar Nemzeti Levéltárban vannak tárolva (pl. porta összeírások, 29
