IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Mikó Zsuzsanna: Az európai nemzeti levéltárak és a GDPR
96 ■ Mikó Zsuzsanna rendet kell kidolgozni annak eldöntésére, hogy a levéltári anyagban található személyes adatokat miként kell kezelni. Az útmutató önálló fejezetet szentel annak a kérdésnek, hogy mit takar a közérdekből történő archiválás fogalma. Egyes megközelítés szerint ezt a fogalmi meghatározást nem az intézmény oldaláról kell megközelíteni, hanem azt kell megvizsgálni, hogy miként határozzák meg az adott szervezet küldetését. Szűkén értelmezve a GDPR szövegét a nemzeti levéltárak és más, történeti levéltárak vitán felül ezen fogalom alá tartoznak. Emellett a nemzeti jogalkotás (és ez nem feltétlenül kell, hogy törvényi szintet jelentsen) létrehozhat olyan intézményeket, amelyek számára feladatul jelöli ki az iratok gyűjtését, feldolgozását és hozzáférhetővé tételét. Az ilyen szervezetek létrehozása országonként változhat a nemzeti sajátosságoknak megfelelően. Az útmutató hangsúlyozza, hogy a közérdekű archiválás mint kivétel alkalmazása természetesen csak a levéltári célú iratanyagokra vonatkozhat. A levéltárak napi működése során keletkezett személyes adatokra nem vonatkozik ez a kitétel. Az útmutató szerint számos összefüggés található a GDPR szabályozásában a levéltári célú megőrzés és a történeti kutatás szabályozásában.3 Ezen esetekben a Rendelet lehetővé teszi a nemzeti jogalkotás számára a kivételként történő szabályozást is. Ezekre az esetekre is alkalmazni kell azonban az adatminimalizálás általános elvét, amely alapján a hasonlóságok ellenére is eltérő megoldások lehetnek szükségesek. Az útmutató készítői az orvosi kutatások esetét említik, ahol az álnevesítés megfelelő megoldás lehet, hiszen ebben az esetben az egészségügyi adatok feldolgozásához nem szükséges a páciensek azonosító adatainak az ismerete. A levéltári megőrzésnél azonban a közérdeket szolgálhatja az egészségügyi adatok és az érintett személyek közötti kapcsolat megőrzése. Számos ország fizet kártérítést az önkényuralmi rendszerekben elszenvedett orvosi kísérletek pl. kényszersterilizáció áldozatainak. Ezekben az esetekben a levéltári adatigazolás csak abban az esetben lehetséges, ha az érintettek és adataik közötti kapcsolat egyértelmű és beazonosítható. Hasonló helyzet fordul elő a tulajdontól való megfosztás és azért járó kárpótlás esetében is. A Rendelet bevezetőjének 158. §-ában foglaltak külön megerősítik, hogy a totalitárius államberendezkedések iratainak megőrzésével kapcsolatban külön szabályozást fogadhatnak el a tagállamok. 3 Rendelet 89. § Az adatminimalizálás elvét eltérően lehet alkalmazni a közérdekű archiválás és a történeti kutatások esetében. A levéltárosok számára azért bírhat ez az elv eltérő tartalommal, mert a levéltári megőrzésre kiválasztott, személyes ada-