IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Bodó Attila Pál: Adatvagyon, adatvédelem, információbiztonság
Bodó Attila Pál Adatvagyon, adatvédelem, információbiztonság A digitalizáció ezredfordulót követő hatása a társadalmi és gazdasági folyamatokra, valamint a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság következményeinek kezelése megváltozott gondolkodásmódot követelt meg a világ és az Európai Unió vezetőitől a stratégiai tervezés és a kapcsolódó végrehajtás szintjén. A magánélet védelméről és a személyes adatok határokon átívelő áramlásáról szóló OECD-irányelvek 1980-as elfogadását1 követő évtizedek változásainak hatására a 2000-es évek elejére egyértelművé vált, hogy adatvédelmi szempontból szabályozási szinten olyan átfogó módosításokat kell végrehajtani, amelyek igazodnak a felmerült és stratégiai célkitűzésként rögzített társadalmi, technológiai, szakmapolitikai változásokhoz. 1 Jóri András: Adatvédelmi kézikönyv Budapest, Osiris Kiadó 2005. 28-29. és Majtényi László: Az információs szabadságok, In: Emberi jogok szerkesztette: Halmai Gábor - Tóth Gábor Attila Budapest, Osiris Kiadó. 2003. 95-96. 2 Jóri: Adatvédelmi kézikönyv. 24-25. 3 Majtényi: Az információs szabadságok. 36. Függetlenül attól, hogy már az ún. első generációs adatvédelmi szabályozás kialakulásánál fókuszpontban állt az állami nyilvántartások adatainak elektronikus tárolásából, és ezen nyilvántartásokban való keresés lehetőségeiből adódó kérdések jogi válaszainak rögzítése, az állam mint nagy adatkezelő megjelenése az 1990-es évekre olyan nagy tömegű automatizált adatfeldolgozáshoz és központi nyilvántartások kialakításához vezetett, melyek egyedi azonosítószám alkalmazásával kívánták kezelni az azokban tárolt személyes adatokat.2 Az internet megjelenésével minden eddiginél gyorsabban és nagyobb mennyiségben, kontrollálatlanul lehetett az adatokat (pl. e-mailen) továbbítani, és az állami nyilvántartások mellett az üzleti szektor adatbázisai az ügyfelekről számos - esetenként különleges - adatot is kezeltek.3 Az információ és az adat oly mértékben felértékelődött, hogy az ún. második generációs adatvédelmi szabályozás
