IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Zsidai Ágnes: Útvesztők az adatvédelemben. Az ÁBTL és General Data Protection Regulation
56 ■ ZsiDAi Ágnes VI. „Kis egzisztencialista félelem” Tágabb összefüggésben szeretnék továbbá rámutatni, hogy az adatkezelés - mint ahogy minden nemzeti és transznacionális jogrendszer működése - erősen társadalomfüggő: azt alapvetően meghatározza a társadalom fejlettsége, a politika intézményrendszere, nem csak formális értelemben, hanem a tényleges működésének demokratikus (vagy diktatórikus) jellege, a jogi kulturáltság állapota, érintettközpontúsága, az állampolgári öntudat szintje, a civilek érdekérvényesítő képességének történeti alakulása és módja, a mindenkori hatalmakhoz való viszonya. Ám legyen bármilyen is jelenleg a társadalmi és jogi környezet, mégis dolgoznunk kell a GDPR szaklevéltári tevékenységbe való átültetésén. Nem kétséges, biztosítani kell a természetes személyek adatainak védelmét: a szükségesség, az átláthatóság, a célhoz kötöttség, az arányosság elveinek a jogdogmatikai megtöltésével, pontosításával - vagyis a jogbiztonságon való munkálkodással, ami a jogállam alapkövetelménye. Mindamellett e sorok írója nem tud szabadulni azon paradoxontól, ami a szabályozásban feszül. S csak reménykedik, hogy téved. Egyrészről itt áll előttünk a XXI. század embere. Európában ezt az embert - nem olyan rég - Individuumnak nevezték el. Jogdogmatikailag természetes személy, a maga személyes adataival. A szabályozás megalkotóinak szándéka és ígérete szerint az embert ebben a minőségében védi a jog a maga eszközeivel. A jogdogmatikai gondolkodásra persze jellemző lehet egyfajta logizmus, hiszen minden eshetőséget igyekszik figyelembe venni, mátrixokba rendezni, de ezáltal akár üresen járó malommá, feleslegessé, vagy terhessé válhat. Mert Emberünkkel szemben szociológiai, politikai, de akár lélektani értelemben is minden szinten és formában ott állnak az adatkezelők és felhasználók: a Nagy Multik, a kisebb multik, és Legnagyobb Multi - maga az Állam. Emberünk felett ezek Hatalmakká (Big Brother) egye sülnek. A rendelkezéseknek éppen az lenne az értelme, hogy védje a természetes személyek, az egyének adatait, ugyanakkor minden túlszabályozás egyben növeli az egyén kiszolgáltatottságát, infantilizmusát, gyermeki állapotát, kiskorúságát is. Ezért mindenképp óvakodnunk kell a köz- és magánszféra történelmi szétválása - még történelmi léptékekben rövid ideje fennálló - vívmányának felszámolásától, a privátba való éles, adminisztratív behatolásától, ugyanakkor a közérdekű adatok elmagánosításától is.
