IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Zsidai Ágnes: Útvesztők az adatvédelemben. Az ÁBTL és General Data Protection Regulation

Útvesztők az adatvédelemben ■ 47

nek minősül-e. Az érintett jogállását az adott adat tekintetében annak vizsgálata alapján kell megállapítani, hogy az adat felvétele milyen célt szolgált.” (l.§ (4) bekezdés). Azonban ez a probléma még mindig megoldható tagállami jogkörben.

Mi a helyzet azonban akkor, ha egy ügynök érintett arra kíváncsi, hogy róla ki kért információt? Előállhat pl. olyan helyzet is, hogy jelenlegi hozzátartozó kér adatot házastársról, élő szülőkről. Megtudhatja-e az ügynök, ki kutakodik utána? Vajon szolgálhatja-e a törvényünk a besúgó érdekeit? Nyilvánvaló, hogy amennyiben ütközés van, elő kell vennünk a nyelvtani és logikai értelmezésnél magasabb szintű jogszabály-értelmezési módot: ez esetben a történeti értelmezést, hiszen nem lehet az a jogalkotó szándéka, hogy az üldözötteket kiszolgáltassa az üldözőknek.

Az is felmerülhet továbbá, hogy egy ügyfél, aki kérelmet nyújt be valakire nézve, kérheti-e a kérelem benyújtása után a saját adatai törlését, jóllehet a kérelmet továbbra is fenntartja? Önálló életre kelhet-e maga a kérelem? (Amenynyiben ez lehetséges, az keresztezheti a levéltár jogos érdekét arra vonatkozólag, hogy statisztikát készítsen, vagy annak rögzítését, netán kutatását, hogy hányán, milyen minőségben, mely társadalmi csoporthoz tartozók érdeklődtek a levéltári dokumentumok iránt.)

A GDPR (73) preambuluma, továbbá 89. cikke alapján „az uniós és a tagállami jog olyan mértékig korlátozhat bizonyos elveket, a tájékoztatáshoz való jogot, a hozzáférési, helyesbítési és törlési jogot, az adathordozhatósághoz való jogot, a tiltakozáshoz való jogot, a profilalkotáson alapuló döntéseket és az adatvédelmi incidens érintettel történő közlését, valamint az adatkezelők bizonyos kapcsolódó kötelezettségeit, amilyen mértékig ez egy demokratikus társadalomban szükségesnek és arányosnak tekinthető a közbiztonság védelme érdekében, továbbá valamely egyéb uniós vagy tagállami közérdek jelentős céljai, így különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdekének védelme, általános közérdeket szolgáló nyilvántartások vezetése, archivált személyes adatoknak a volt totalitárius államrendszerek alatt tanúsított politikai magatartáshoz kapcsolódó konkrét információk szolgáltatása érdekében történő további kezelése, illetve az érintett vagy mások jogainak és szabadságainak a védelme érdekében, ideértve a szociális védelmet, a népegészségügyet és a humanitárius okokat is. E korlátozásoknak azonban tiszteletben kell tartaniuk a Charta, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény rendelkezéseit.”

A GDPR rendelkezéseit „az archiválási célokat szolgáló személyes adatok kezelésekor is alkalmazni kell, szem előtt tartva, hogy e rendelet nem alkalmazható elhunyt személyek személyes adataira. A közérdekű adatokat tároló közhatalmi