IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Zsidai Ágnes: Útvesztők az adatvédelemben. Az ÁBTL és General Data Protection Regulation

Útvesztők az adatvédelemben ■ 43

tatások eredményeinek bemutatása céljából szükséges. Ennek eldöntése, vagyis a tudományetikai felelősségvállalás a kutató feladata.

Természetesen az eltelt több mint 20 év alatt a Levéltár tevékenységének jogi szabályozása változásokon ment keresztül. Hogy csak a legfontosabbakat emeljem ki: a 2001. évi XLVII. tv. - amellett, hogy a Hivatalt szaklevéltárrá minősítette - legfontosabb rendelkezései közé tartozott, hogy egyesítette az állambiztonság különböző csoportfőnökségeinek aktáit, differenciálta, és ezáltal a jogalkalmazás számára használhatóbbá tette az „érintettek” fogalmát, kiszélesítette az áldozatok iratmegismerési lehetőségét, bővítette a tudományos kutatás lehetőségét.2

A 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: ÁBTLtv.) további nagymértékű irategyesítést rendelt el, szűkítette és pontosította az államtitokká minősíthető adatok körét, levéltártól független iratátadó bizottságot, továbbá a tudományos kutatás engedélyezésére hivatott kuratóriumot állított fel.3

2 2001. évi XLVII. törvény az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról

3 2003. évi III. törvény az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról

Ami a személyes adatvédelmet, a közérdekű adat megismerhetőségét és a tudományos kutatás szabadságát illeti, a Levéltár mint jogalkalmazó-végrehajtó szerv álláspontja szerint - a hatalmi ágak megosztásának tiszteletben tartása mellett - sohasem kívánt jogértelmezö szerepén túlterjeszkedni, illetve részben a gyakorlati problémák visszajelzései következtében maga a jogalkotó is elmozdult a totalitárius történelmi múlt mind szélesebb megismerésének irányába. Volt néhány személyiségi jogi perünk, de ezek sohasem végződtek a Levéltár elmarasztalásával, s a sajtóbotrányok sem a Levéltárból illegálisan kikerült dokumentumok gyanúja miatt zajlottak.

Az ÁBTL fő tevékenységét kiszolgáló funkcionális szervezeti egységeinek (elsősorban a humánpolitika és a gazdasági-pénzügyi) tevékenységét mindig is részletesen szabályozta a törvény- és rendeletalkotás. Túlzás lenne állítani, hogy soha nem fordulnak elő értelmezési problémák, vagy túl-, illetve alulszabályozás, de szakértelemmel és a szigorú állami felügyelet (Országgyűlés, Állami Számvevőszék, Nemzeti Adó- és Vámhivatal) következtében nagyobb fennakadás nem volt. Külön terület az ügyfélszolgálat, melynek adatkezelését az évek során - a keresés eredményességét szem előtt tartva - a szakember kollégáink folyamatosan pontosították.

A személyes adatok vonatkozásában a jogi szabályozásról nagy vonalakban, és az esetleges jogi gyakorlati problémákról azért értekeztem ilyen hosszan, hogy