IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Zsidai Ágnes: Útvesztők az adatvédelemben. Az ÁBTL és General Data Protection Regulation

40 ■ ZsiDAi Ágnes Ellentmondó információk vannak arról, hogy a magyar állam hogyan vi­szonyult a GDPR-hez. Olvasni lehetett pl., hogy a tárgyalások során az Unió felajánlotta: a tagállamok jelezzék eltérő szabályozási igényüket, ám Magyaror­szág nem élt ezzel a lehetőséggel. Más oldalról az Infotv. módosító törvényja­vaslatának általános indoklása szerint a magyar kormány mindig is arra töreke­dett, hogy az európai adatvédelmi szabályozás irányelvi formában, és ne kötelező rendeleti formában valósuljon meg. Ez azonban nem került elfogadásra, így a GDPR szabályai közvetlenül hatályosulnak és kerülnek alkalmazásra a magyar jogban. Ezáltal a GDPR elfogadásával a magyar államnak elvileg kiterjedt jog­alkotási kötelezettsége keletkezett - de erről még később, részletesebben írunk. Az alábbiakban, mintegy kiindulópontként szeretnék jelezni néhány - mint azt a későbbiekben látni fogjuk: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levél­tára (a továbbiakban: ÁBTL) szempontjából lényeges - szabályozási problémát. A GDPR célja szerint egységesíteni, egyszerűsíteni és átláthatóvá kívánja tenni a természetes személyek adatainak uniós adatvédelmi szabályozását, to­vábbá garanciális keretek között biztosítani szeretné azok tagállamok közötti szabad áramlását. A Rendelet alkotói úgy vélik, hogy ezáltal növelhető az adat­kezelő felelőssége, adatoknak való „kitettsége”, s nem utolsósorban erősíthető a természetes személyek (magánemberek) különböző szervezetekbe (cégekbe, állami és egyéb intézményekbe) fektetett bizalma is. A jogi normák hatálya azt jelenti, hogy azok kikre (pl. természetes és jogi személyek, állam), mely területen, mely meghatározott időben (időtől), mely életviszonyokra, milyen szervek számára kötelezőek, vagyis érvényesek (terüle­ti, személyi, időbeli, tárgyi, szervi hatály). A különböző típusú hatályok össze­függnek. Mint azt már a fentiekben jeleztem, a GDPR az Európai Unió Hivata­los Lapjában való megjelenéstől számított huszadik napon -2016. május 24-én - lépett (időbeli) hatályba, alkalmazását 2018. május 25-től rendelik el. A területi és személyi hatályt illetően elmondható, hogy az az Európai Uni­ós tagállamok területén tartózkodó természetes személyek személyes adataira, azok védelmére terjed ki. A GDPR „érintettének nevezi mindazokat, akik vala­milyen azonosító adat (név, szám, helymeghatározás, online adat, testi-fizioló­giai, szellemi, gazdasági, szociális azonosságára vonatkozó adat) által közvetlen vagy közvetve azonosíthatóvá válnak. A Rendelet szerint a természetes szemé­lyek védelme állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül, mindenkit megillet. Tárgyi hatályát tekintve a legkülönbözőbb életviszonyokra kiterjed: a mun­káltatástól, az egészségügyön keresztül a banki szféráig. A Rendelet maga is úgy fogalmaz, hogy „az adatvédelem elveit minden azonosított vagy azonosítható

Next

/
Thumbnails
Contents